Sárkányok mindig lesznek címmel nyílt interaktív kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol végigvehetjük a sárkány, mint archetípus átváltozásainak történetét az ókori mitológiák őssárkányaitól egészen a gyerekirodalom barátságos Süsüjéig. Megnéztük a kiállítást, és felpróbáltuk Túrin sisakját is. Miért is ne?
Mint korábban beszámoltunk róla, március hetedikén sárkányokról szóló kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amiről először az jutott eszembe, hogy íme: itt egy újabb bizonyíték a zsánerműfajok fősodorba kerülésére. Manapság sárkányokkal leginkább fantasy-történetekben találkozunk: Tolkien óta majdhogynem kötelező kelléke a zsánernek a sárkány, vagy ilyen, vagy olyan formában. A rendkívül népszerű Trónok harcában például a kihaló, majd visszatérő sárkányok körül forog a cselekmény egy része.
Fotó: Gál Csaba
A kiállítás megtekintése után viszont egyértelművé vált, hogy ez a megközelítés túl szűk, hiszen a sárkányok a kezdetek kezdete óta velünk vannak, átváltozásaik történetében pedig csak eltörpülő szelet lehet, hogy az elmúlt században velünk lévő szubkulturális fantasy-sárkányok most éppen betörnek az HBO-előfizetők és torrentezők képrenyőire. Hiszen a sárkányok, mint ezt a kiállítás kellő alapossággal bizonyítja, mindig is voltak és lesznek.
A tárlat a budapesti köztereken fellelhető sárkány-ábrázolásokkal, illetve a magyar irodalomban rendre felbukkanó sárkánymotívumok tablójával nyit, ahol Petőfitől Kassákig rengeteg vonatkozásban kerülnek elő a legendás szörnyek. Mitológiai lények, népmesei szereplők, belső problémáink megtestesítői, vagy éppen, mint Vörösmartynál, az egész emberiség gonoszságát megjelenítő lények? Mit is jelent tehát a sárkány nekünk, embereknek?
Tolkien Szmógja Peter Jackson filmjében
Emőd Teréz, a kiállítás kurátora elmondta: a sárkány, mint fogalom egyre több helyen bukkan fel, de folyamatosan átváltozik, újabb és újabb jelentésrétegek rakódnak rá. Őt és a másik két kurátort az érdekelte, hogy hogyan lehetne ezt az egészet egy kiállításon megragadni. Így tehát Nagy András Kis szörnyesztétikája nyomán igyekeztek bemutatni a gondolat sárkányait és a lélek sárkányait is: ez utóbbi például a meseterápiában is szerepet játszik.
Át a történelmen Tüphontól Süsüig
Az első teremben a mitológia sárkányait vesszük végig, a sumér káoszsárkánytól a Zeusz által legyőzött Tüphonon és Héraklész hüdráján át Fafnirig és Szigurdig. A sárkányok szinte mindenhol ott vannak, és még nem feltétlenül kapnak erkölcsi színezetet. A padlón át egy halom „sárkánycsontba”, azaz valójában medvecsontba botlunk, amit sokáig hittek tévesen sárkánycsontnak. A következő teremben a középkor sárkány-ideája kerül terítékre, azaz a keresztény egyház által egyértelműen gonosznak kikiáltott sárkány és különböző legyőzői: Szent Margit és Szent György. Egy rövid kitekintés erejéig jut hely a kínaiak ellentétes előjelű, pozitív sárkányfiguráinak is, akik a császárhoz köthető motívumként szintén vallásos jelentőséggel bírnak, csak éppen a másik oldalról.
Fotó: Gál Csaba
Nincs sárkányos kiállítás népmesei sárkány nélkül. Benedek Elek nyomán megtudtuk például, hogy honnan van a sárkány ereje: „van egy vaddisznó, annak a fejében egy nyúl, nyúl fejében egy iskátulya, iskátulyában kilenc lódarázs. Ebben a kilenc lódarázsban van a kilencfejű sárkány ereje, ha ezeket elpusztítjuk, annyi ereje sem lesz a sárkánynak, mint egy szopós gyermeknek”. Itt esik szó a kora-újkori magyar nemesi házak sárkány-központú, heraldikában és családtörténetben is megjelenő mitológiájáról, illetve a lélek sárkányáról is.
A fantasy-sárkány megdicsőülése
A következő szekcióval pedig beérünk abba korszakba, amelyet a cikk elején említettünk: Tolkien nyomán megismerkedünk a kincsőrző, legyőzendő sárkánnyal, és felpróbálhatjuk Túrin sárkánydíszes sisakját is. Az oldalfalakon viszont például Terry Pratchett és Ursula K. Guin nyomán egy újabb átváltozás szemtanúi lehetünk, ahogy a sárkány legyőzendő ellenfélből a hős barátjává, vagy egyes szerzőknél egyenesen az emberiségnél nemesebb lénnyé válik. Így jutunk el a gyerekmesékben felbukkanó sárkányokig, ahol a sárkány-motívum éppenséggel az ifjúság szimbóluma is lehet (Aranysárkány), vagy éppen barátságos, ártalmatlan lény, mint Süsü.
Fotó: Gál Csaba
Szóval akkor mi is a sárkány? Mitológiai lény? Maga a bibliai gonosz? Vagy éppen a jóságos császár szimbóluma? Hős legfőbb ellenfele, vagy éppen a legjobb barátja? Vagy saját belső gondjaink megjelenítője? A kiállítás elég irodalmi/történelmi/mitológiai muníciót ad ahhoz, hogy ezt mindenki eldöntse magának. Egy biztos, Szerb Antalnak igaza van: sárkányok még akkor is lesznek, ha a repülőgépeket már elfelejtettük.
*
Sárkányok mindig lesznek – kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Forgatókönyv: Emőd Teréz, Csippán Tamás, Veres Miklós (PIM)
Munkatársak: Bagó Ilona, Szilágyi Judit (PIM)
Látványterv: Koczka István
Grafika és tipográfia: Katona Klára
A kiállítás megtekinthető: 2016. november 6-ig
Belépőjegy: 800 Ft – felnőtt, 400 Ft – gyerek, 1500 Ft – családi jegy (2 felnőtt, 1 gyerek)
„Alig találkoztam egy-két olyan emberrel, aki hozzám hasonlóan gondolkozik; ez örök és fájó hiány. És persze, ami felé az emberiség halad mostanság, az sem túl megnyugtató.” Interjúnk.
Az irodalmi életben nem nagyon szorítottak számára helyet. Ellenben az olvasók mindig is falták a könyveit. Ungváry Zsolt írása.
A kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja 84 éves volt.
Az ókori népek mitológiája tele van erőszakkal, fájdalommal és könnyel, általában mégis odáig vagyunk érte. 20 éve egy amerikai alkotó jóvoltából pont ezért született meg a God of War.
Miután harminc éve nem készült igazán nagy középkori kosztümös film itthon, s most valaki csinál egyet, azon egyszerre akarnak behajtani minden adósságot. Veczán Zoltán írása.
A programsorozat célja hogy a diaszpórában élő magyar közösségek is átélhessék és magukénak érezzék történelmi örökségünket.
Izrael a közel-keleti térség legfontosabb gazdasági partnere.
A régi elitek azonban mindent megtesznek, hogy konzerválják a hatalmuk alapját képező világképet; a hálózatuk és annak hazai ágensei magasabb fokozatba kapcsolnak, hogy megállítsák a változást.
