Nincs sárkányos kiállítás népmesei sárkány nélkül. Benedek Elek nyomán megtudtuk például, hogy honnan van a sárkány ereje: „van egy vaddisznó, annak a fejében egy nyúl, nyúl fejében egy iskátulya, iskátulyában kilenc lódarázs. Ebben a kilenc lódarázsban van a kilencfejű sárkány ereje, ha ezeket elpusztítjuk, annyi ereje sem lesz a sárkánynak, mint egy szopós gyermeknek”. Itt esik szó a kora-újkori magyar nemesi házak sárkány-központú, heraldikában és családtörténetben is megjelenő mitológiájáról, illetve a lélek sárkányáról is.
A fantasy-sárkány megdicsőülése
A következő szekcióval pedig beérünk abba korszakba, amelyet a cikk elején említettünk: Tolkien nyomán megismerkedünk a kincsőrző, legyőzendő sárkánnyal, és felpróbálhatjuk Túrin sárkánydíszes sisakját is. Az oldalfalakon viszont például Terry Pratchett és Ursula K. Guin nyomán egy újabb átváltozás szemtanúi lehetünk, ahogy a sárkány legyőzendő ellenfélből a hős barátjává, vagy egyes szerzőknél egyenesen az emberiségnél nemesebb lénnyé válik. Így jutunk el a gyerekmesékben felbukkanó sárkányokig, ahol a sárkány-motívum éppenséggel az ifjúság szimbóluma is lehet (Aranysárkány), vagy éppen barátságos, ártalmatlan lény, mint Süsü.