Ray Kurzweil irányításával a szöveg- és más környezetek alapján a beszélt és írott nyelvet értő és értelmező rendszeren dolgozik a Google.
A Google Ray Kurzweil által vezetett természetes nyelvek gépi megértésével foglalkozó csoportja a feladatot emberi szinten abszolváló rendszert fejleszt. Rendeltetése a beszélt és írott nyelv megértése, értelmezése.
A szöveg- és egyéb környezet kulcsfontosságú a sikerhez. Vegyük példaként a „nagyszerű, jégkrémet kérek ebédre” mondatot. Teljesen mást jelent, ha hatéves gyerek, vagy ha a szülő mondja. Ha ismerjük a beszélő vagy író tulajdonságait, szűkül a mondat lehetséges jelentéseinek köre.
Hasonló eset áll fenn, ha egy mély idegháló (deep neural network, DNN) figyelembe veszi az adott szerző stílusát és „személyiségét.” Ezek alapján a véletlenszerű találgatásnál nagyobb pontossággal előre tudja jelezni a könyv következő mondatát.
Az elképzelést a Gutenberg Projekt – közösségi közreműködéssel szerveződő, művek digitális megőrzését célzó gyűjtemény – különféle szerzőktől származó ezer szövegén tesztelték.
„A rendszerünk által származtatott információ feltételezhetően jellemző a szerző szóválasztására, gondolkodására és stílusára. Szerző vektornak hívjuk” – írják a kutatók.
A rendszer nagyjából így jár el: „azt mondták nekem, hogy ez a szöveg Shakespeare-é, aki általában így ír, amit figyelembe veszek, amikor kiszámítom, hogy valószínűleg mi lesz a következő mondat.”
Lehet, hogy egyszer még Philip K. Dick befejezetlen műveit is befejezi?
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Haza akarja hozni az amerikai óriást.
Csődöt mondott az algoritmus.
A Spiegel által megkérdezett szakértő szerint is vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes letérni „a járt útról”.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
Van, ahol a börtönből kiszabadulóktól félnek, másutt csak szimplán a gyüttmentektől. Az önazonossági törvény alapján a települések eldönthetik, hogy kikkel kívánnak együtt élni, de diszkriminációt nem alkalmazhatnak.
De mit is várhatnánk attól a politikai kultúrától, amely tömeggyilkos rablóvezérekből farag nemzeti hőst, vagy amely a minap Budapest 1919. augusztus 4-ei elfoglalását és kirablását ünnepelte? Veczán Zoltán írása.
