„A történelem kijön az aluljáróba”, az emberek közé – mondta Rétvári Bence államtitkár a budapesti Fővám téri aluljáróban, a Gulágon raboskodó magyarokról szóló kiállítás megnyitóján, a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
A Gulágot túlélő honfitársaink bizonyítják, hogy az élet győzedelmeskedett az embertelenség fölött – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán a budapesti Fővám téri aluljáróban, a Gulágon raboskodó magyaroknak emléket állító kiállítás megnyitóján.
Rétvári Bence kiemelte: a kiállítás nemcsak a Gulágra hurcolt emberek megaláztatásait akarja bemutatni, hanem az élet győzelmét is: ma már nincs se Sztálin, se Szovjetunió, de a túlélők, az ártatlanul elhurcoltak közül sokan ma is itt vannak közöttünk.
A fa barakkinstalláció belsejében nemcsak a Szovjetunióban töltött kényszermunka körülményei elevenednek meg, de a túlélőkről készült fényképek segítségével a múlt és a jelen közötti kontraszt is megjelenik. A forgalmas helyen megrendezett kiállítással „a történelem kijön az aluljáróba”, az emberek közé, hogy akik megnézik az installációt, megérezzék a kontrasztot a hetven évvel ezelőtti múlt és a jelen között – fogalmazott az államtitkár.
Soha nem tértek vissza
Rétvári Bence szólt arról is: a Gulágra hurcolt nyolcszázezer emberből kétszázezer sohasem tért haza, hogy elmondja szeretteinek, mi történt vele, akik pedig hazatértek, sokáig nem mertek beszélni. A modern kori rabszolgaság áldozatai, ha túl is élték a kényszermunkatáborban töltött éveket, az ott szerzett sebeik sohasem gyógyulnak be – fűzte hozzá.
A magyar nemzet büszkeségét azonban fokozhatja az emlékezés a hősökre. „Emlékezzünk a hősökre, mert annak az országnak, amelyik emlékezik a hőseire, újabb hősök adatnak” – fogalmazott az államtitkár.
18 millió ember raboskodott a Gulágon
A sztálini kényszermunkatáborokban 1929-től az 1960-as évekig csaknem 18 millió ember raboskodott, köztük nyolcszázezer magyar, akiket 1944-től hurcoltak el, és bő egy évtizeden keresztül dolgoztattak csatornaépítéseken, bányákban, út- és vasútépítéseken, fakitermelő telepeken, kőfejtéseken.
A Barakkba zárva – életre ítélve című kiállítás az Emmi, a Gulág Emlékbizottság kezdeményezésére, a Múlt-kor Történelmi Magazin által összegyűjtött képanyagot felhasználva jött létre. A kiállítás március 10-ig tekinthető meg.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint soha nem fog létrejönni egy Orbán Viktor–Magyar Péter-vita.
Mentsd meg Amerikát! címmel jelenik meg rövidesen a januárban hivatalba lépő amerikai elnök új könyve.
