A Szuperintelligencia tanulsága két mondatban összefoglalható: Ha erős mesterséges intelligenciát készítünk, annak jó eséllyel szívás lesz a vége. Hogy ne így legyen, olyan körültekintően kell eljárnunk, amire még nem volt példa az emberi történelem folyamán.
„A Szuperintelligencia nem himnusz a mesterséges intelligenciához, nem a technológiai fejlődés bibliája, mint A szingularitás küszöbén. Nick Bostrom szinte teljesen elveti Ray Kurzweil optimizmusát, a technológiai hatásokkal is viszonylag keveset foglalkozik, ellenben nagyon alaposan körbejárja egy fejlett, minimum emberi szintű MI létrehozásával és társadalmi hatásaival kapcsolatos problémákat.
Nagy szükség van az ehhez hasonló könyvekre. Nem tudom, hogy tényleg húsz éven belül várható-e a valódi/erős/univerzális mesterséges intelligencia létrehozása és az ezzel járó elképzelhetetlen változások, mint azt Kurzweil írja, de az biztos, hogy - értelemszerűen - minden eddiginél közelebb állunk hozzá. Éppen ezért Bostrom könyve rendkívül aktuális: ha tényleg elkezdünk ezen dolgozni, azt rendkívüli körültekintéssel kell tennünk (a többesszám úgy általában az emberiségre értendő). Felépítés, motivációkiválasztás, jutalmazási rendszer, biztosítékok, eszközök, hozzáférés - iszonyú sok mindenen bukhat a dolog. (…)
Mindennek ellenére szó nincs arról, hogy Bostrom szándékosan borúlátó képet festene a mesterséges intelligenciákról és nem is öncélúan vészmadárkodik. Látja és leírja egy jól összerakott, erős MI hasznát, értékét és előnyeit, de tökéletesen tisztában van a lehetséges buktatókkal, egzisztenciális kockázatokkal is. Rendes tudóshoz illően abszolút realistán közelíti meg a témát és pontosan ezért kell nagyon komolyan venni, amikor óvatosságra int. Tekintve, hogy az MI potenciálisan veszélyesebb lehet, mint az atombomba volt a negyvenes években, és csak egyszer ronthatjuk el vagy járhatunk sikerrel, minden óvatosságunkra és tudásunkra szükség lesz.”
Képzeljünk el egy olyan zöldátállást, amely mentes a kínai ritkaföldfém-függőségtől. A mesterséges intelligencia jóvoltából ez már nem sci-fi: a laborokban most születő újgenerációs anyagok forradalmasítják a zöldátállást, felkínálva Európának a technológiai felzárkózást.
Olekszandr Bornyakov digitális átállásért felelős miniszter szerint az AI-tesztüzem célja a transzparencia növelése és a politikai döntéshozatal professzionalizálása.
Új korszak kezdődhet a városi közlekedésben: Zágráb utcáira megérkeztek a vezető nélküli taxik, igaz, egyelőre még emberi felügyelettel. A drága fejlesztés mögött komoly ambíció áll, hiszen a horvát cég más városok felé is nyitna – a valódi kérdés azonban az, hogy az utasok bizalmat szavaznak-e az önvezető technológiának.
Kiálltam anno a tiltakozó tanárok és Pankotai Liliék mellett is, amikor kirúgással fenyegették őket.
Egy hét alatt bebizonyosodott, hogy mégsem mérgez a gödi gyár, nem diktátor Erdogan, nem bűnöző Netanjahu és jó az orosz olaj.
Bár a cég anyagi helyzete nem követeli meg az elbocsátásokat, Zuckerberg inkább a mesterséges intelligenciával dolgozna emberek helyett.
Sok minden eldőlhet.
Az szomszédunk rekordmagas költségvetési hiánnyal és a leminősítés rémével küzd, a politikai patthelyzet egyetlen igazi nyertese a népszerűségi listákat vezető magyarellenes AUR lehet, amely egy előrehozott választás esetén alapjaiban rajzolhatja át az erőviszonyokat.
