Borokról tanulnál? Az Educatión lesz választék

Magyarországon a korábban a Budapesti Corvinus Egyetemhez, január elsejétől pedig a gödöllői Szent István Egyetem tartozó budai campus szőlész-borász mérnöki képzése a legismertebb, számos ismert magyar borász végzett a Villányi úti épületek falai között. Az intézmény, még amikor a Corvinushoz tartozott, számos hallgatót kivezényelt az educatiós standjaikra, hogy minden felmerülő kérdésre választ adjanak, legyen az a gyakorlati oktatás mikéntje, a várható órarend vagy éppen a hallgatói bulik gyakorisága – utóbbi nem lebecsülendő, hiszen Budapest Európa egyik legmenőbb városa.

Az órarendet látva a Corvinusról a Szent István Egyetemhez került képzés leginkább egy mérnöki képzés, sok-sok elméleti tantárggyal. Ez így leginkább annak a diáknak jó, akinek van otthon családi pincészete, ahol a hétvégén rögtön alkalmazhatja is, amit mondjuk borászati technológiából vagy a szőlő biológiájáról a hét közepén tanult. 

A Mandiner.bor Homoky Dorkát, az intézmény hallgatóját, a tállyai Homoky Pincészet egyik borászát kérdezte a képzésről: „Eléggé megalapozott képzés a miénk, fizika, kémia, növénytan, élettan, biokémia, mikrobiológia, ezek általánosan, aztán egyre specifikusabban. Ez néha egy picit kreditkitöltésnek tűnik, mivel mind a szőlészeti, mind a borászati tanszék kicsi, és nincs elég kapacitás sem emberben, sem pénzben a még több kutatásra és speciális órára, de alapképzésnek erős, mert jó alapot ad a szakmai részhez” – mondja a tokaji borász. „Nekem azért jó ez a képzés, mert sokat tudok egyből hasznosítani gyakorlatban. Másoknak azért lehet jó, mert ezután viszonylag sok lehetőségük van mondjuk mesterképzés mellett dönteni” – ad tanácsot Dorka. Az F30-as standon pedig az egyetem többi hallgatója segít majd.

Pécsre is lehet menni

Szőlész-borász alapképzést idéntől a Pécsi Tudományegyetem is indít, olvastuk nemrég a Pécsiújság.hu-n. Nemcsak a hazánk leggazdagabb szőlészeti génbankjával rendelkező pécsi szőlészeti és borászati kutatóintézet, hanem a környező borvidékek szőlészetei és borászatai is komoly szerepet vállalnak a képzésben: szakmai gyakorlatos képzőhelyként lehetőséget biztosítanak a gyakorlati ismeretek elsajátítására. Ebben olyan villányi, szekszárdi és hajós-bajai borászok, mint Bock József, Gere Attila, Takler Ferenc, Heimann Zoltán, Koch Csaba támogatják a képzést, írja a lap. A képzésbe külföldi szaktekintélyek is bekapcsolódnak majd a pécsiek tervei szerint. Az F40-es standon már biztosan erről is lehet majd érdeklődni.

Akár Gyöngyösre is lehet menni

A Károly Róbert Főiskola gyöngyösi képzésén is számos ismert hazai borász végzett. A diplomán itt is a szőlész-borász mérnök megnevezés szerepel. Az iskolának saját szőlőterülete, pincészete van az egri és a mátrai borvidéken, ami egyáltalán nem hátrány, ha valaki élesben is kipróbálná magát. A tudományos hátteret a főiskola berkein belül működő egri szőlészeti és borászati kutatóintézet is biztosítja. Az intézmény standja az F43-as lesz, ezt kell keresni.

Keszthelyen tanulni, ahol mások nyaralnak

Akinek egy nyár nem elég a Balaton-életérzésből, akár oda is költözhet pár évre: a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon kara ugyanis szőlész-borász alapképzést is kínál. A szak leírása alapján ez azon ritka mérnöki képzések egyike, ahol a bormarketinget is belepréselték a tantervbe, ami kifejezetten jól jön ma a borászok számára. Bővebb információért az F33-as standhoz kell majd menni.

Németország Dúzsiékkal állít ki

Kiállítóként jelen lesz a németországi Geisenheimi Főiskola is, akiknek a standján megfordul majd Bukovics Martin, a Mandiner.bor szerkesztője (egyben az iskola hallgatója), valamint a pénteki napon ifjabb Dúzsi Tamás szekszárdi borász is, aki egy Erasmus-félévet töltött el a Rajna-parti kisváros világhírű borászati főiskoláján - mindketten azért lesznek ott, hogy meséljenek tapasztalataikról és tanácsot adjanak a szőlészet-borászat, nemzetközi borgazdaság, italtechnológia, kertészettudomány, tájépítészet képzések iránt érdeklődő középiskolásoknak. A saját, a hallgatók számára is hozzáférhető szőlőterülettel és borászattal rendelkező iskola idéntől két új alapképzést indított, így élelmiszerbiztonsági és logisztikai BSc iránt is lehet érdeklődni a geisenheimieknél - németül, angolul, a két sztárvendégnél pedig magyarul.

A Mandiner.bor megkérdezett két elsőéves geisenheimi hallgatót, akik szintén Magyarországról érkeztek Németországba tanulni. Az italtechnológiát hallgató Marosi Csaba elmondta, őt eleinte meglepte, hogy Geisenheimben szinte a nulláról kezdik a tananyagot, ám a félév végére már kifejezetten magas szintre jutottak el, mondja. „Az első matematika előadáson meg az elsőfokú egyenleteket vettük, most meg már integrálunk” – magyarázta a német nyelvű szőlész-borász képzésben részt vevő Dúzsi Bence, kiemelve, hogy nem a mélyvízbe lettek bedobva a komoly tárgyakból, hiszen fokozatosan, részletesen veszik át az anyagot.

A két magyar diák szerint az egyre több külföldi hallgató által felfedezett, egy boros-üzleti alapképzést angol nyelven is kínáló geisenheimi főiskola a gyakorlatorientált oktatásban erős. „A szőlő biológiája és a botanikagyakorlat a két kedvenc tárgyam eddig” – mondja Dúzsi Bence. Utóbbin többek közt mikroszkópokkal vizsgálják a növény különböző részeit, ezáltal is beavatva őket a tápanyagfelvétel, a fotoszintézis és a szőlő bogyóinak szemmel nem látható titkaiba. Marosi Csaba szintén a szemináriumokat emeli ki: a borbírálatot, az érzékszervi bírálat órát, vagy a gyümölcslé-készítést.

Csaba a Geisenheimbe készülő érettségizőknek azt javasolja, biológiából és matematikából csináljanak emelt szintet – két emelt szintű érettségi a belépő ugyanis a német felsőoktatás világába –, a német nyelv tanulásara pedig feküdjenek rá – minél több német szót és kifejezést megtanulnak a gimiben, annál kevesebbet kell majd év közben szótárazniuk. Az esetleges nyelvi problémáktól pedig nem kell félni, mindkét magyar hallgató türelmesnek és segítőkésznek mondja az oktatókat és diákokat.

Dúzsi Bence terveiről elmondta, még nem tudja, akar-e mesterképzést. „Geisenheimben az alapképzés olyan, mint máshol egy mester, hiszen a szakmai borászati tárgyak már az első félévben hangsúlyosan megjelennek” – a szőlész-borász hallgató így esélyesnek tartja, hogy az iskola elvégzése és a kötelező szakmai gyakorlatok után visszajön a család szekszárdi pincészetéhez. Marosi Csabát érdekli egy italtechnológiai mesterképzés, ő ugyanis a söriparban látja a jövőjét. Addig is szorgalmasan tanul.

A geisenheimiek a külföldi intézmények számára fenntartott kisebb teremben, a C15-ös számú közös német standon lesznek elérhetőek.