Egy amerikai tudós megfejtette a két és félévezredes rejtélyt, és most már tudjuk, mennyi a klasszikus kínai játékban, a góban kivitelezhető lépések száma.
John Tromp, long islandi illetőségű számítástudós kiszámította a szabványos, 19x19-es kínai eredetű, a hagyomány szerint 4 ezer, más források alapján 2500 éves táblás játék, a go szabályos pozícióinak számát.
Több kutatóintézet szerverét és a Hewlett-Packard (HP) Helion számítási felhőjét használta hozzá. Egy 2005-ben fejlesztett szoftverrel dolgozott.
2007-re a 17x17-es változat pozíciószámát más kutatók kiszámolták, de az akkori hardveres erőforrások nem voltak elegendők a 19x19-eshez.
A szoftver megtalálható Tromp GitHub-oldalán, a gyors számításokhoz viszont 15 terabájtos szerver, 8-16 magos processzor és 192 giga RAM kellett.
A 17x17 és a 19x19 tábla szabályos lépései közti különbség nem tűnhet soknak, pedig az. Tromp szerint ugyanis minden egyes hozzáadott négyzettel ötszörösére nő a memória-, idő- és tárhely-igény.
A bűvös szám pedig: 208168199381979984699478633344862770286522453884530548425639456820927419612738015378525
648451698519643907259916015628128546089888314427129715319317557736620397247064840935.
Kína szembemegy az üzleti trenddel, és csúcsra járatja a lítiumbányászatot. Így tudja megőrizni piacvezető pozícióját – és így tudja biztosítani az ellátási láncok egy kézben tartását. Amerika kereskedelmi háborúja óta nincs kérdés: minden az önellátásról szól.
A brit és francia katonai erők már jelezték, hogy készek vezető szerepet vállalni egy akár 30 ezer fős nemzetközi békefenntartó misszióban.
A Kurier megpróbálta megmagyarázni a bizonyítványt.
Egy nagyszabású kibertámadás áll a háttérben.
Kína nevethet a végén.
Az Amnesty International Magyarország bevétele 465,673 millió forintra nőtt (2023-hoz képest), és az adózás utáni eredménye 11,6 millióról 20,4 millió forintra emelkedett.
Heves zivatarokra lehet számítani, óránként 90-100 kilométeres sebességű széllökéssel.
