Jövőre debütál a Harry Potter-színdarab Londonban: már az is megvan, hogy ki fogja játszani a három főszereplőt, Ront, Hermionét és Harryt. A történet szerint Harry a múltjával küzd, amely sehogy sem akar ott maradni, ahol a helye lenne; eközben legkisebb fia, Albus egy olyan családi örökséggel találja szemben magát, amelyet sosem akart magáénak.
2015. december 22. 11:01
p
0
0
13
Mentés
Megvannak a készülő Harry Potter-színdarab színészei:Paul Thornley Ron Weasleyt, Noma Dumezweni Hermione Grangert, míg Jamie Parker Harry Pottert fogja játszani (a nyitóképen ebben a sorrendben). A darab gyakorlatilag a könyvsorozat nyolcadik része lesz, egy immár felnőtt Harry Potterrel.
Érdekesség, hogy Hermione szerepét egy színesbőrű színész kapta meg, de többen rámutattak, hogy Rowling igazából sehol sem írta, hogy a karakter fehér. A Buzzfeeden is van a fekete Hermione Grangerről egy cikk, érdemes végigfutni – mint kiderült, a karaktert már egy sor rajongói rajz ábrázolta így.
Itt a darab szinopszisa:
„Mindig is nehéz volt Harry Potternek lenni. Most, túlhajszolt minisztériumi alkalmazottként, férjként és három iskolás korú gyermek apjaként sem könnyebb az élete.
Harry a múltjával küzd, amely sehogy sem akar ott maradni, ahol a helye lenne; eközben legkisebb fia, Albus egy olyan családi örökséggel találja szemben magát, amelyet sosem akart. Apának is fiának is meg kell tanulnia, miközben a múlt és a jelen vészjóslóan összeolvad: néha a sötétség a legváratlanabb helyekről érkezik.”
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.