Ötödik alkalommal készítette el a következő évre vonatkozó előrejelzését az Ericsson, amelyhez negyvennél több országban tanulmányozta a fogyasztók internet- és kommunikációs technológia használatát. A bevezetésben az elmúlt öt év 2016 trendjeit is meghatározó három fontos változására, közülük is főként az internet kulcsszerepére hívják fel a figyelmet.
Három megatrend
Mivel fizikai életünk rengeteg ponton (vásárlás, munka, szocializáció, tévénézés, tanulás, utazás, étkezés stb.) kapcsolódik online szokásainkhoz, az internet része az összes fogyasztói trendnek. Azért lehet az, mert inkább mobil szélessávról vagy wifiről használjuk, mint kábelről. Nem fizikailag lettünk mobilabbak, hanem térbeli környezetünk kevésbé korlátozza tevékenységünket.
Az okostelefonok tömeges használata a nőkön keresztül valósul meg, ők e trend irányírói – állt a 2012-es előrejelzésben. A technológiák elfogadása viszont annyira felgyorsult, hogy valaminek a tömeges használata sokkal hamarabb normává válik, mint régebben. Sikeres új termékek és szolgáltatások gyorsan elterjednek, így a korai befogadók kevésbé fontosak, mint pár éve, befolyásuk rövidebb ideig tart.
Évekkel ezelőtt a legtöbb kutatás az internet fogyasztókra gyakorolt hatására összpontosított. Most viszont a fogyasztók azért (is) használják a netet, hogy rajta keresztül befolyásolják, mi történik körülöttük. Még az évtized elején is szinte csak a felhasználó által előállított tartalmakkal tehettük meg ezt, ma viszont már sokkal több lehetőség adódik: a véleménymegosztás, termékek osztályozása, petíciók és projektek közösségi támogatása norma, és nem kivétel, és ezek a tevékenységek, a „letargikus, egy klikkes internetes aktivitás” (slacktivism) ellenére ténylegesen befolyásolják mindenféle termék előállítását.
William Gibson írta, hogy a „jövő már itt van, csak nem egyenlően oszlik el a világban.” Jó hír, hogy a mind behálózottabb világgal egyre inkább.
Lássuk akkor a trendeket, amelyek közül néhány inkább remény és vágy, de egy vagy maximum néhány éven belül mind valóra válhat.
Hálózatiság és életmód
Életmódbeli hálózati hatások: az internethasználattal növekvő mértékben kapcsolódunk egymáshoz. Minél többen használunk online szolgáltatást, annál többet profitálunk belőle egyénileg is. A 24 országban végzett felmérésben minden öt megkérdezettből négy éli át ezt a hatást. Globálisan, a fogyasztók harmada vesz részt valamilyen formában az erőforrásmegosztás-alapú közösségi gazdaságban (sharing economy): lakásunk (Airbnb), autónk (Uber) stb. kihasználatlan kapacitását osztjuk meg másokkal.
Az internettel felnövő első generáció, a legidősebb digitális bennszülöttek már harmincas éveik közepén járnak. A világháló közben megváltozott, az új generációk saját bennszülött viselkedéssel nőnek fel. Az egyik legmarkánsabb változás az online videotartalom mennyiségi növekedése. 2011-ben 30 óra videót, 2015-ben 300-at töltöttek fel percenként a YouTube-ra. Új generációk más videoélményeket élnek át, mint elődeik. A streamelésbe születettek a minden más korosztálynál több napi videót néző tinédzserek: a 2011-es 7-tel szemben, a megkérdezett 16 és 19 közötti fiatalok 20 százaléka néz minimum napi három óra YouTube-ot, aminek 28 százaléka okostelefonon történik.
Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia véget vet a kijelzők korának: lehetővé teszi, hogy az okostelefon képernyője nélkül folytassunk interakciókat tárgyakkal. Ötezer felhasználóval végzett felmérés alapján kiderült: öt éven belül MI-interfészek vehetik át az okostelefonok szerepét. A felhasználók szerint az MI sok hétköznapi tevékenységet végezhet: internetes keresést, utazási tanácsadást, személyi asszisztens lehet stb. Az okostelefonok lehetőségeit a többség behatároltnak tartja. Nem praktikusak, elemeik kapacitása véges, nem viselhetjük őket magunkon, a virtuális valóság és a 3D is jobb. Minden második felhasználó szerint öt év múlva már a múltat jelentik.
Valóság lesz a virtuális: különösen a hagyományos képernyőkön kívüli vizuális információ jelentősége nő folyamatosan. Változik a felhasználási mód, a digitális képi tartalom mindinkább átszövi a fizikai világot. A virtuális valóság (VR) az okostelefonokat is meghódítja. Az Ericsson által megfigyelt 12 VR-szolgáltatás legalább egyikét 10 megkérdezettből 8 tartotta jónak. A fogyasztók VR-cuccokat akarnak mindennapos tevékenységeikhez: focimeccs-nézéshez, videokonferenciához, vásárláshoz stb.
Szenzorok mindenhol
A megkérdezettek 55 százaléka szerint öt éven belül a házépítéshez használt téglákban is lesznek penészt, szivárgást, elektromosságot stb. mérő szenzorok – az alapoktól kell újragondolni az intelligens otthon fogalmát. A dolgok internetére (Internet of Things, IoT) rímelnek azok a vélemények is (54 százalék), hogy a belső légtér szintén tele lesz pakolva szenzorokkal, a levegő minőségét, szellőzést és ablakokat pedig eleve online irányítjuk (66 százalék).
Értelmesebben eltöltött ingázó órák
Okos ingázás: az ingázás világszerte egyre hétköznapibb, az ingázok viszont terméketlennek, unalmasnak, sőt frusztrálónak érzik az azzal eltöltött időt. Pedig az urbanizációval ezeknek az óráknak a száma csak nőni fog, és világviszonylatban 20 százalékkal több idejük megy el rá, mint szabadidős tevékenységekre. A minőségi internetkapcsolat az első lépés az idő produktívabb kihasználására, majd jöhetnek a személyre szabott szolgáltatások. A megkérdezettek 55 százaléka elégedetlen a menet közbeni böngészéssel, közösségimédia-használattal, 66 százaléka pedig a videostreameléssel.
Facebookról hívjuk a tűzoltókat
Sürgősségi hívásra is a közösségi médiát fogjuk használni, a megkérdezettek 62 százaléka szerint katasztrófainformációs appként is működő, külön ingyenes chatalkalmazás kellene. Minden második felhasználó szerint három éven belül közösségi hálózatokról fogjuk keresni a sürgősségi központokat.
Az egészségünket folyamatosan figyelő technológiákat nem magunkon, hanem magunkban fogjuk hordani, mert az előbbiek csúnyák, nem mindig praktikusak, és zavarhatnak is. Tízből nyolcan viselnének az érzékszervi működést és a kognitív tevékenységet, például látást, emlékezetet, hallást feljavító eszközöket. Kommunikációs képességeiket szintén erősítenék hasonló megoldásokkal: a látottakat, hallottakat internetes információkkal, folyton online lévő kütyükkel. Ezek a „belső” cuccok jelentik az új viselhető technológiákat.
Hekkerparadicsom
Mindent meghekkelnek. A legtöbb okostelefon-felhasználó szerint a hekkelés és a vírusok továbbra is komoly problémát jelentenek, de a veszélyek ellenére az eddigieknél is masszívabban fogják használni az online szolgáltatásokat. PC-k, okostelefonok és közösségi hálózatok a legvalószínűbb célpontok, de még a konyhai berendezéseket is támadják. Három éven belül új biztonsági szolgáltatásokra számítanak. Pozitív jelenség, hogy ötből egy megkérdezett jobban bízik a megtámadott, de a problémát a veszteségek ellenére kezelő szervezetekben.
Netlakó újságírók
Fényképektől, videóktól írott szövegekig a fogyasztók sokkal több információt osztanak meg egymás között, mint az emberi történelem során bármikor. Az információmegosztás társadalomra gyakorolt hatása állandóan nő. A megkérdezettek harmada szerint például súlyosabbak a következmények, ha egy cég korruptságáról pletykálnak a neten, mintha rendőrségi feljelentést tennénk.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A Védelmi Tanács csak rendkívüli helyzetekben kerül előtérbe a magyar állam működésében.
„Mit hittél, lányneveldébe jelentkezel?” – tette fel Pálinkás Szilveszternek a kérdést a szókimondó tiktoker.
Sokan nincsenek tisztában vele: a csalók gyakran fizetett hirdetésekkel érik el az áldozatokat.
„Biztos kezekben, biztonságban, a hazaszeretet ezt diktálja.”
Olcsóbb, gyorsabb, több – a pekingi iparpolitika újra működik. Miközben az amerikai szereplők még a jövőt áraztatják a befektetőkkel, a humanoid robotok piacán már most elsöprő a kínai fölény.
„Április 12-én a Fidesz a biztos választás!” – írta legújabb bejegyzésében Orbán Viktor.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
