Zsugorodó univerzum – Az új Star Wars-kánon legfeketébb lyukai

„Aki az elmúlt 20-25 évben Star Wars rajongónak mondta magát, és körülbelül ebben az időszakban volt a gyerekkora is, akarva-akaratlanul az úgynevezett Expanded Universe történetei tartották fenn (vagy éppen ezek keltették fel) érdeklődését a háromévente megjelenő előzmény-filmek között. Csak a Lucasfilm legszorgosabb droidjai tudhatják, pontosan mennyi képregény, regény és novella készülhetett 1978 eleje óta, de aki nagyon kíváncsi, könnyedén utána járhat ezen (könyvek) és ezen (képregények) a linken.

„Azonban hiába a jó szándék és a kreatív erő, a messzi-messzi galaxis brandjébe törvényszerűen bele-bele csúsztak kevésbé erős, vagy éppen csapnivalóan gyenge történetek is, és a 90-es években jóformán boldog-boldogtalan megkapta az anyacég áldását egy-egy kiegészítésre. Timothy Zahn és Kevin J. Anderson a Thrawn- és a Jedi akadémia-trilógiáikkal új löketet és érdekes karaktereket is adtak a táguló univerzumnak, de most visszatekintve rájuk, már erősnek tűnik az az állítás, hogy »ezek lettek volna a 3-4. trilógiák« ( főleg hogy Az ébredő Erő és folytatásai  leginkább ezeket helyettesítik).

A Sötét Birodalom képregényeket is idegondolva elég nevetséges, hogy visszatér az Uralkodó, mert csomó gonosz klónja van, hogy Luke is megvív a saját gonosz klónjával, és ha a bolygó-robbantó Halálcsillag nem volt elég, egy Napzúzó nevű, értelemszerűen csillag-porlasztásra rendeltetett jármű is felbukkan. Körülbelül úgy eszkalálódnak a dolgok, mint a Rózsaszín párduc (rajzfilm!) egyik feledhetetlen epizódjában. Boba Fett »feltámadása« viszont abszolút elfogadható, hiszen már a halála is méltatlan volt a Jedi visszatérben, sőt, forgatókönyvírói hanyagság volt egy véletlen során kinyiffantani a peremvidék Clint Eastwoodját.

A filmek előtt és után azonban több száz, sőt, több ezer évvel játszódó történetek is születtek, amikért kötődés híján szintén nehéz gyászmisét tartani, de érkezzenek most az új Disney-kánon megkönnyezett fekete lyukai.”