Valószínűleg jövőre láthatja a nagyközönség a belvárosi templom alatt a 12. századi, korábbi templom szentélyének alapfalai felhasználásával kialakított altemplomot – írja a Műemlékem.hu.
Nemsokára véget ér a pesti belvárosi Nagyboldogasszony-plébániatemplom feltárása és felújítása. A templom a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejti, már a 11. században is templom állt a mostani helyén, a jelenleg látható templom pedig a 16. században épült. Jelenleg a templom padlójának az építését végzik az épületben. Az altemplom végső kialakítására, a lejáratok elkészítésére ezután kerül sor – írja a Műemlékem.hu.
„A legősibb maradványok bemutatását, vagyis az altemplom kialakítását alapos régészeti és építéstörténeti kutatás előzte meg. Ennek hála sok adalékkal gazdagodott a tudásanyag, különösen a román kori templomot illetően” – mondta el a Műemlékem.hu magazinnak Mezős Tamás professzor, az épület felújításának, a bemutatásnak a tervezője.
Szent Gellért sírja nincs meg
Szent Gellért legendája szerint a püspök halála után ide temették először a testét és innen vitték át néhány év múlva Csanádra, ahol az alig százötven éves templomban, oltárként ma is láthatjuk azt a kőszarkofágot, amibe az áttemetés után vélhetően Gellért maradványait helyezték. Ám a pesti templom most sem került elő - így szinte már bizonyos, hogy nem a mai templom területén állhatott.
Az altemplomot úgy újítják fel, hogy abban az Árpád-korig visszamenően bemutatják a különböző építészeti rétegeket. Ezt követi majd a felső templom rekonstrukciója. Itt fogják egy járható üveglap alatt elhelyezni az ásatások során előkerült római kori emlékeket.
„A 12. századi román stílusú szentély a legkorábbi fennmaradt középkori részlet a mai Pest területén, az új kialakítással, a korábbi vakondjáratok megszüntetésével pedig értelmezhető, átélhető térré vált” - jelentette ki Mezős Tamás. - „A cél egy közösségi liturgikus tér kialakítása volt, ami a barokk kriptatérrel lesz egy egység. A 12. századi szentélybe bekerül egy kis oltár is. Mi most az alapozás szintjén vagyunk. A középkori járószint alig valamivel volt csak a templom mostani padlója alatt.”
A jáki templomhoz mérhető
A plébánia számára a legfontosabb a román kori bazilika fölfedezése és föltárása, amelynek alapfalai egy az egyben előkerültek. Az 1100-as évek fordulóján épült, háromhajós nagy bazilika jelentősége és értéke a lébényi Szent Jakab-templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető.
Az altemplomi részben háromféle teret alakítanak ki. Egy imádságos teret, kiállítótereket, valamint közösségi tereket, hiszen a belvárosi főplébániának nincs plébániaháza, azt ugyanis az Erzsébet híd építése során elbontották.
A műemlékem.hu magazin értesülése szerint a kivitelezéshez hiányzik még százmillió forint, ami meglehetősen lelassítja a munkálatokat.
Orbán Viktor miniszterelnök alig egy hónap leforgása alatt tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel.
Orbán Viktor moszkvai látogatásán derült ki: az orosz elnök megerősítette, hogy Trump kifejezetten a magyar fővárost javasolta a béketárgyalások helyszínéül. Putyin nemcsak elismerte Magyarország „kiegyensúlyozott” álláspontját, de nyíltan kijelentette: ha eljön az idő, örömmel bólint rá a budapesti forgatókönyvre.
A rendőrség közveszélyokozás vétségének gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben.
„A kormány a főváros működését mindenáron biztosítani fogja.”
A kormány csak akkor segít, ha Budapest csődöt jelent.
A tervek szerint a menetidő kevesebb mint három óra lenne a két főváros között.
Hatalmas tömeg üzent Nyíregyházáról: A háború mindent felemészt, a béke közös érdek!
Andrij Jermak nem akar gondot okozni az elnöknek.
