A jáki templomhoz mérhető: 12. századi emlékek a pesti belvárosi templomban

Nemsokára véget ér a pesti belvárosi Nagyboldogasszony-plébániatemplom feltárása és felújítása. A templom a legrégebbi pesti építészeti emlékeket rejti, már a 11. században is templom állt a mostani  helyén, a jelenleg látható templom pedig a 16. században épült. Jelenleg a templom padlójának az építését végzik az épületben. Az altemplom végső kialakítására, a lejáratok elkészítésére ezután kerül sor – írja a Műemlékem.hu. 

„A legősibb maradványok bemutatását, vagyis az altemplom kialakítását alapos régészeti és építéstörténeti kutatás előzte meg. Ennek hála sok adalékkal gazdagodott a tudásanyag, különösen a román kori templomot illetően” – mondta el a Műemlékem.hu magazinnak Mezős Tamás professzor, az épület felújításának, a bemutatásnak a tervezője.  

Szent Gellért sírja nincs meg 

Szent Gellért legendája szerint a püspök halála után ide temették először a testét és innen vitték át néhány év múlva Csanádra, ahol az alig százötven éves templomban, oltárként ma is láthatjuk azt a kőszarkofágot, amibe az áttemetés után vélhetően Gellért maradványait helyezték. Ám a pesti templom most sem került elő  - így szinte már bizonyos, hogy nem a mai templom területén állhatott. 

Az altemplomot úgy újítják fel, hogy abban az Árpád-korig visszamenően bemutatják a különböző építészeti rétegeket. Ezt követi majd a felső templom rekonstrukciója. Itt fogják egy járható üveglap alatt elhelyezni az ásatások során előkerült római kori emlékeket. 

„A 12. századi román stílusú szentély a legkorábbi fennmaradt középkori részlet a mai Pest területén, az új kialakítással, a korábbi vakondjáratok megszüntetésével pedig értelmezhető, átélhető térré vált” - jelentette ki Mezős Tamás. - „A cél egy közösségi liturgikus tér kialakítása volt, ami a barokk kriptatérrel lesz egy egység. A 12. századi szentélybe bekerül egy kis oltár is. Mi most az alapozás szintjén vagyunk. A középkori járószint alig valamivel volt csak a templom mostani padlója alatt.” 

A jáki templomhoz mérhető 

A plébánia számára a legfontosabb a román kori bazilika fölfedezése és föltárása, amelynek alapfalai egy az egyben előkerültek. Az 1100-as évek fordulóján épült, háromhajós nagy bazilika jelentősége és értéke a lébényi Szent Jakab-templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető. 

Az altemplomi részben háromféle teret alakítanak ki. Egy imádságos teret, kiállítótereket, valamint közösségi tereket, hiszen a belvárosi főplébániának nincs plébániaháza, azt ugyanis az Erzsébet híd építése során elbontották.  

A műemlékem.hu magazin értesülése szerint a kivitelezéshez hiányzik még százmillió forint, ami meglehetősen lelassítja a munkálatokat.