A mesterséges intelligencia így vagy úgy, de átformálhatja Afrika jövőjét
Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
Lassan nem telik el hét anélkül, hogy világhírű tudós ne nyilatkoztatná ki: a mesterséges intelligencia (MI) igenis veszélyes. Mások szerint viszont inkább szexista a szakterület.
A veszélyeket ecsetelő Stephen Hawking az MI ismeretlen és nyugtalanító oldaláról is gyakran beszél, és ezzel kapcsolatban válaszolt meg egy kérdést a „nőknek titokzatosnak kell maradniuk” mondattal.
Tudtán kívül vetett fel érdekes problémát: a szakterületről jóindulattal sem állítható a nemi kiegyensúlyozottság, pedig, ha több nő foglalkozna a vele, a felvázolt veszélyeket is csökkenteni lehetne. Az MI-kutatók döntő többsége ugyanis fehér férfi, és a területen dolgozó nők szerint ezzel magyarázható a gyakori rövidlátás, a fejlesztések egyeniránya.
A Netgov.com MI-specialista nőket kérdezett meg, hogy mit gondolnak a diszciplínát jellemző „férfiuralomról.”
Marie desJardins (Maryland Egyetem) úgy látja, hogy a férfiak hajlamosak az MI technikai aspektusaira fókuszálni, míg a nőket a szélesebb közösség hasznára fejlesztett technológiák érdeklik inkább.
Tessa Lau, a Savioke robotikai cég társalapítója szerint a kutatókat jellemző „homogenitás” miatt gyakran csak a saját szemszögükből közelítenek problémákra, és a tervezésnél figyelmen kívül hagyják mások szükségleteit, vágyait.
Más kutatónők szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az MI kifejezetten humanista alkalmazásaira.
Olga Russakovsky (Carnegie Mellon Egyetem, Robotika Intézet) tett is azért, hogy a szakterület kevésbé tűnjön szexistának: segített megszervezni a világ első lányoknak meghirdetett nyári MI-táborát, ahol elmagyarázták és megmutatták nekik, hogy a gépi értelem hogyan lehet mindenki számára hasznos.