Asimov harmadik törvénye azzal kezdődik, hogy a „robot tartozik saját védelméről gondoskodni.” Két amerikai kutató e törvény szellemében fejleszt rendszert.
A fejlesztők folyamatosan keresik az ember-robot interakció kifinomultabb és természetesebb megoldásait. Ezzel párhuzamosan az interakció biztonságát növelő rendszerekben gondolkoznak. A rendszereknek már nemcsak a humán fél, hanem a robot biztonságára is kellene figyelniük, például hogy ne végezzen saját magára veszélyes tevékenységet.
A Tufts Egyetem két kutatója, Gordon Briggs és Matthias Scheutz speciális technikán dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a gép ne hajtson végre emberi utasításokat, ha azokkal kárt okozhat magában. Rendszerük a nyelvészetből átvett „boldogulási feltételeken” – az utasítások megértésének és kivitelezésének képességén – alapul, a robot ezeket a feltételeket használva határozza meg, hogy képes-e végrehajtani az adott feladatot, vagy bele sem kell kezdenie. Például „nemet mondhat”, ha felderíti, hogy menet közben falba ütközne, vagy nekimenne egy asztalnak. Működtetőjének szintén lehetőségében áll, hogy visszautasítás esetén pontosabban elmagyarázza, mit akar. Alkalmasint elmondja a robotnak, hogy elkapja, ha elesne.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Ma úgy néz ki, inkább az unalmas és veszélyes munkáktól szabadítanak meg minket – akár néhány éven belül az otthonunkban is.
Új dimenzió a klasszikus zene világában.
Jó borsos ára lesz.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó vétózott, szerinte nem szabad korlátozni az AI fejlesztését.
A Terminátor 2. olyan mai szemmel, mint egy nyolcvanas évekbeli, kiváló évjáratú ötputtonyos aszú. Névai Gábor írása.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
