Marcelo Coelho, az MIT Médialaboratórium kutatója programozható ruhákban gondolkozik. Formájukat és a mintákat a környezet, a testhőmérséklet vagy más tényezők hatására megváltoztatnák, és az aktuális viszonyokhoz igazodnának.
A kutató óraformájú szerkezetet fejlesztett, amely személyes adatokat tárol és a helyiségben lévő más eszközökkel is kommunikál. Jelzi, ha a szobában tartózkodó másik személy és a ruha viselője között van valami közös, majd beszélgetésre, interakcióra ösztönzi őket.
Coelhora komoly hatást gyakorolt egy másik MIT-kutató, a 4D nyomtatással (alakváltó, előző állapotukra emlékező, egyszóval „intelligens” anyagokkal) foglalkozó Skylar Tibbits munkássága.
„Ezek az anyagok úgy viselkednek robotként, hogy közben nincs is szükségünk robotokra” – nyilatkozta Tibbits.
Coelho chipek és wifis szerkezetek emberi testbe ültetésére is keresi a lehetőséget. Fájdalommentes megoldásokban gondolkozik.