Évek óta fejlesztenek környezetre reagáló úgynevezett okosruhákat. Egy MIT-kutató továbbmegy: a ruhaanyagok robotokként működnének. Valódi robotok nélkül.
Marcelo Coelho, az MIT Médialaboratórium kutatója programozható ruhákban gondolkozik. Formájukat és a mintákat a környezet, a testhőmérséklet vagy más tényezők hatására megváltoztatnák, és az aktuális viszonyokhoz igazodnának.
A kutató óraformájú szerkezetet fejlesztett, amely személyes adatokat tárol és a helyiségben lévő más eszközökkel is kommunikál. Jelzi, ha a szobában tartózkodó másik személy és a ruha viselője között van valami közös, majd beszélgetésre, interakcióra ösztönzi őket.
Coelhora komoly hatást gyakorolt egy másik MIT-kutató, a 4D nyomtatással (alakváltó, előző állapotukra emlékező, egyszóval „intelligens” anyagokkal) foglalkozó Skylar Tibbits munkássága.
„Ezek az anyagok úgy viselkednek robotként, hogy közben nincs is szükségünk robotokra” – nyilatkozta Tibbits.
Coelho chipek és wifis szerkezetek emberi testbe ültetésére is keresi a lehetőséget. Fájdalommentes megoldásokban gondolkozik.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó vétózott, szerinte nem szabad korlátozni az AI fejlesztését.
Kiderült, melyik területen teljesítenek a legkiemelkedőbben a hazai cégek.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
„A közösségi médiavállalatoknak felelősséget kell vállalniuk azért, ami a platformjukon található” – mondta James Lawless TD államtitkár.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
