Izgalmas zsánerkönyvet keresünk gyermekünknek, de fogalmunk sincs, mit érdemes megvenni? Esetleg mi magunk vágyunk a két ünnep között egy jó űroperára, vagy egy izgalmas magyar fantasyre? Gonosz módon arra kértük a magyar kiadókat, hogy mondják meg nekünk: melyik könyveket szerették legjobban 2015-ös kínálatukból.
Segítünk eligazodni a 2015-ben megjelent tengernyi zsánerkönyv között: hat kérdést tettünk fel a főként SFF-fel foglalkozó hazai kiadóknak. Azt igyekeztünk megtudni, hogy melyik könyvükre a legbüszkébbek idén; ki volt a kedvenc új szerzőjük; mit ajánlanak a fiatal olvasóiknak; melyik borítójuk sikerült szerintük a legjobban; mit ajánlanak a karácsonyfa alá; illetve hogy mit várnak leginkább a jövő évi tervezett megjelenések közül.
Mint kiderült, nehéz dilemma elé állítottuk a négy kiadót, akiket a november eleji borítómustránk „konstruktőri versenyének” eredménye alapján raktunk sorba.
*
Az Agave rögtön jelezte, hogy nehéz kérdést tettünk fel, mivel mindegyikre büszkék. Idei kínálatukból Lev Grossman „felnőtt-Harry Potter”-történetnek titulált Varázslók című regényére a legbüszkébbek. „Rengeteget dolgoztunk vele, és szerencsére minden tekintetben megérte” – tették hozzá. Ráadásul a a borítók között is a Grossman-köteteket emelték ki, hozzátéve: „bármelyik címünket mondhattuk volna”. A kiadó a fiatal olvasóknak Ernest Cline frissen megjelent könyvét, az Armadát ajánlják. Az Agave szerint a könyv egyértelműen a 10-14 éveseknek szól, és nagyon pozitív visszajelzések érkeznek rá mindenhonnan.
Lev Grossman mellett egyébként horror-vonalon a Mélység szerzőjét, Nick Cuttert, illetve a Twin Peaks-utánérzést árasztó, de azt sokkal tovább vivő Wayward Pines-trilógia íróját, Blake Crouch-t emelték ki, mint izgalmas új szerzőt. „Ben H. Winters pedig több év után az első sikeresebb krimi szerzőnk” – tették hozzá, amit mi is megerősíthetünk: ugyan még nem írtunk róla kritikát, de a pre-apokaliptikus Gyilkosság világvége előtt tényleg az év egyik legérdekesebb krimije volt.
A karácsonyfa alá a kiadó a felújított Alien-regények díszdobozos verzióját ajánlja, de szerintük Dan Simmons Ílionja (kritikánk), vagy Manda Scott Tisztítótűz című regénye is jól mutatna selyempapírba kötve. A jövő évről pedig a következőket árulta el a kiadó: „A jövő év eleje nagyon erős lesz, még sosem vágtunk neki ennyi könyvvel az első heteknek: kiadjuk új szerkesztésben John le Carrétól Az éjszakai portást, ebből érkezik majd a televíziós sorozat is Hugh Laurie és Tom Hiddleston főszereplésével. Lehet, hogy még januárban jön Ben H. Winters új könyve, februárban pedig Richard Morgantől A fekete férfi.”
A Gabo Kiadó SFF-szekciójától rögtön két válaszsort is kaptunk gonosz kérdéseinkre: Roboz Gábor és Kleinheincz Csilla, a sorozat felelősei válaszoltak. A kiadónál az év nyertese egyértelműen Moskát Anita Horgonyhely (interjúnk, kritikánk) című regény lett: a borítók tekintetében mindkét szerkesztő ezt a magyar fantasyt emelte ki, hozzátéve: „Marcela Bolívar festménye mintha kifejezetten ehhez a regényhez készült volna”. Kleinheincz szerint a legjobb regényük lett, ami a magyar fantasyben már megkerülhetetlen, és külföldön is esélye van a sikerre. Roboz szerint pedig a legjobb új szerző volt – ugyan ez kis csalás, hiszen Moskát Anitának már tavaly is jelent meg egy könyve a kiadónál.
Az új szerzők között még Jack Campbell került szóba, akinek Rendíthetetlen című regénye „egyszerre képes hiteles és izgalmas űrcsatákat és átélhető, emberi konfliktusokat felvonultatni”, miközben egyébként leginkább a Battlestar Galacticára emlékeztet. Roboz a fiatal olvasóknak alá a „pörgős, okos és nagyon szerethető” Síkvándort, Kleinheincz pedig Az árulás csókját ajánlja Mary E. Pearsontól.
A karácsonyfa alá a szerkesztő egyébként a teljes kínálatot ajánlja, de az ünnepi hangulathoz leginkább a 19. század végi New Yorkba keveredett két mitikus lényről és a barátságukról szóló A gólem és a dzsinnt találja megfelelőnek Helene Weckertől. Roboz viszont egy teljesen ellentétes irányú könyvet kínál, Daryl Gregory Afterpartyját. „Karácsonykor nem feltétlenül drognyomtatókról és hallucinogén szerekről szokás olvasni, de nehezen tudom elképzelni, hogy ez a könyv a fa mellett ne lenne elképesztően szórakoztató, ráadásul angyal is van benne” – írja. Mi pedig halkan elismerjük, hogy mindkét könyv kritikájával adósak vagyunk egyelőre.
2016-ban Kleinheincz Csilla leginkább Emily St. John Mandel nagy sikert aratott könyvét, a Tizenegyes Állomást várja, ami „egy keserédes szerelmeslevél a jelenlegi, törékeny civilizációnkhoz egy letűnt világ képén keresztül”. Roboz Gábor pedig Al Robertsontól a Crashing Heavent, mivel ritkán találkozik ilyen „vagány, ötletes és nyelvileg is erős bemutatkozó regénnyel”.
A Fumax idei legjobb könyvének a George R. R. Martin és Gardner Dozois által szerkesztett Zsiványok antológiát tartja. „Hatalmas munka volt tető alá hozni, és számunkra nagyon nagy dolog ilyen impozáns szerzőlistával bíró kötetet megjelentetni” – írták. Nagyon büszkék még Andy Weir A marsijára, ami persze csalás, mert a könyv tavaly jelent meg: persze a film miatt idén filmes borítóval is kijött. Kifejezetten fiatal olvasóknak leginkább Dan Wells Az ördög egyetlen barátja című regényét ajánlják.
Új szerzőik közül idén a thriller-sorozatot elindító a Madarak a dobozban szerzőjét, Josh Malermant emelték ki: „A lovecrafti hagyományokra is építő regény indította a thriller sorozatunkat, és meg kell mondani, nagyon nagy sikerrel. Malermanban még nagyon sok van, reméljük, sok másik jó könyvét is elhozhatjuk a magyar olvasóknak!”
Házi szavazáson A várúr (kritikánk) és a Precepliquis – Az elveszett város borítóit érezték legerősebbnek holtversenyben; A karácsonyfa alá három könyvet is betenne a kiadó, meg is indokolják, miért: „Az elvarázsoltakat azoknak, akik nem rettennek meg az igazán lélekbe markoló történetektől (amikről a karácsonynak is szólnia kéne). A Zsiványokat azoknak ajánljuk, akik úgy szeretik a könyveket, mint a szaloncukrot: több ízben. A marsit pedig igazából hatalmas optimizmusa és igazán pozitív üzenete miatt ajánljuk karácsonyra.”
2016-ban pedig egy igazán nehéz súlyú versenyzővel készül a Fumax: érkezik ugyanis Neal Stephenson „méretében és témájában is monumentális” sci-fije, a Seveneves.
A Galaktika is egy antológiára büszke: nemrég jelentették meg a magyarul huszonöt éve kiadásra váró, Martin H. Greenberg álatl szerkesztett Az Alapítvány barátait, amelyben 17 szerző tiszteleg Asimov előtt, többek közt Robert Silverberg, Orson Scott Card, Harry Harrison vagy éppen Robert Sheckley. A kiadó a fiataloknak egyrészt Emmi Itäranta A Teamesternő könyve című climate-fictionjét ajánlja, melyben az édesvíz az elképzelhető legnagyobb kincs a bolygón; másrészt pedig James Lovegrove Ré kora című, regényét.
A legizgalmasabb új szerzőnek a kiadó a cseh Ondřej Neffet tartja: „A sorozatunkból eddig hiányzó és egészen egyedi cseh nézőpontot mutatja be, olyan válaszokat adva egy katasztrófára, amivel Kelet-Közép-Európa száz százalékban azonosulni tud.” Ezzel a megállapítással kritikánkban mi is egyetértettünk; ráadásul a szerzővel is volt szerencsénk beszélgetni. A borítók közül Neff könyve, illetve a Robert Charles Wilson Darwiniája és a Homeland volt népszerű a kiadó belső szavazásán.
A karácsonyfa alá John Brunner túlnépesedésről szóló klasszikus regényét, Zanzibárt; Robert Charles Wilson Darwiniáját; Vlagyimir Vasziljev IdőŐrségét; illetve a szintén klasszikus szerző, Robert A. Heinlein Kettős csillag című regényét ajánlja a Galaktika csapata. 2016-ben pedig érkezik a Háromszázadik című könyv, amely az ígéret szerint egy „remek antológia lesz a hazai és külföldi SF figyelemre méltó figuráitól”.
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
Dolph Lundgren nem véletlen nem lett A kategóriás akciósztár, a rendező pedig soha többet nem készíthetett mozifilmet. Ezért is érthetetlen, miért érkezik június 4-én a He-Man – A világ ura méregdrága remake-je.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
Írókamrám kissé rendetlen asztalán ezúttal egy néhány nappal ezelőtt megjelent verseskötet hever. Szerzője Szijj Ferenc, címe A madarak tudása. Jó cím. Győrffy Ákos recenziója.
A hírhedt jelenet kiváltó okáról egy, az elnöki párról szóló könyv rántja le a leplet.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
