Benyújtotta az emberi erőforrások minisztere azt a módosító javaslatot, amely a jövőben komoly szerepet biztosítana a Magyar Művészeti Akadémia számára a Nemzeti Kulturális Alap szakmai bizottságaiban: jelenleg a tagok felét adja a szakma, felét a minisztérium. Ez az arány változhat meg úgy, hogy egyharmad-egyharmad arányban delegálhat tagot majd a szakma, a minisztérium és az MMA is a testületbe.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) szakmai bizottságai tagjainak egyharmadát a Magyar Művészeti Alap (MMA) jelölheti az NKA-ról szóló törvény módosító javaslata szerint, amelyet az emberi erőforrások minisztere nyújtott be az Országgyűlésnek; a csomag részeként módosulhat a múzeumi törvény, valamint új francia-magyar filmprodukciós megállapodás léphet hatályba.
Az MMA kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel indokolt, hogy a NKA-val mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, így a Nemzeti Kulturális Alap forrásainak pályáztatás útján történő felosztásáról döntő testületekben, a szakmai kollégiumi munkában, a művészeti területet érintő döntéshozatalban részt vegyen – áll a módosító általános indoklásában. A tervezet hangsúlyozza: az NKA törvény módosítása az MMA-nak a művészeti életben elfoglalt kultúrstratégiai szerepe megerősítését hivatott szolgálni. A javaslat részletes indoklása szerint az MMA kész feladatkörében érdemben kapcsolódni az NKA-ban végzett munkához, ezzel is részt és felelősséget vállalni állami feladatok ellátásában. Az NKA-törvény módosításának célja, hogy biztosítsa a köztestület és az alap hatékony együttműködése érdekében szükséges feltételeket.
Az MMA törvény meghatározza, hogy az akadémia tevékenységét érintően milyen tevékenységek tekinthetők művészeti jellegűnek, az NKA ebbe a körbe tartozó szakmai kollégiumaiban az MMA a törvényjavaslat szerint vállal szerepet, vezetői és tagi delegálásokkal – áll az indoklásban. A módosító szerint az NKA alelnökét a miniszter ezentúl az MMA elnöke véleményének kikérésével nevezi ki.
Az NKA céljainak megvalósulása érdekében a miniszter elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot létesít – áll a javaslatban. A bizottság az NKA elnökéből (a miniszterből), az alap alelnökéből és tagokból áll. A bizottság tagjainak egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki. A bizottság a miniszter és az MMA elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.
A miniszter az NKA forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok tagjait és vezetőit. A művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumokat a miniszter - az MMA elnöke véleményének kikérése után – rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit.
A miniszter a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok tagjainak egyharmadát saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat, az MMA részvételét ezekben is biztosítani kell. Amennyiben a módosítást az Országgyűlés elfogadja, az abban meghatározott kollégiumi struktúrát 2016. január 1-jéig kell létrehozni.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosításának elsődleges jogalkotói szándéka az, hogy az eddig törvényben nem szabályozott, a könyvtári állomány nyilvántartásáról, az állomány ellenőrzéséről és a könyvtári dokumentumoknak a könyvtári állományból történő kivezetéséről szóló alapvető szabályozás új, törvényi alapokra kerüljön.
A javaslat tartalmazza ezen túlmenően a kiadványok kötelespéldányainak – az elektronikus kiadványokra is kiterjedő – szolgáltatására vonatkozó új, a hatályos rendelkezéseknél pontosabb szabályokat, továbbá a muzeális intézmények gyűjtési tevékenységére és gyűjtőkörére vonatkozó szabályozás kiegészítését.
A módosító rendelkezik továbbá a filmek együttes készítéséről és filmek cseréjéről szóló, 1970-es francia-magyar egyezmény deregulációjáról.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
A hegedűművész állítja: semmilyen anyagi részesedése nem származott az NKA-támogatásból, az adminisztrációt pedig nem ő intézte.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
A Kutyapárt komoly bajba kerülhet anyagilag, mivel nem érték el az 1 százalékos küszöböt sem.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
