A klónok titkos életét táncolja el a Lábán-díjas Arany Virág és Hadi Júlia párosa új előadásukban, a Dar Winnersben. Egy belga videóművésszel és egy francia-lengyel hangszobrásszal kiegészült produkciót a Marsbéli krónikák, a Stalker és a Solaris inspirálta. Premier a Trafóban október nyolcadikán és kilencedikén.
A klónok titkos életét táncolja el a Lábán-díjas Arany Virág és Hadi Júlia párosa új előadásukban, a Dar Winnersben. A duó kiegészült egy belga videóművésszel és egy francia-lengyel hangszobrásszal. Ők irányítják a táncosokat úgy, mint egy videojáték figuráit. A hang és a kép nem csupán dekorációs elemei az előadásnak, hanem szerves részét is képezik: a mozdulatokra real time reagál a zene, a vetítés pedig a hangokat vizualizálja. A Dar Winners felsőkategóriás sci-fi, ami a technikai különlegességeken túl filozófiai témákat is magában hordoz.
A Bodyscape a bodylotion co-dance és a Livescape formációk egyesülése. A két táncos három éve találkozott a pannonhalmi uniós Park in progress projekt kapcsán Stephane Kozik hangszobrásszal és Damien Pairon videóművésszel. Mind a négyen futurisztikus jellegű terveken dolgoztak akkoriban: a nem hallhatót akarták hallhatóvá tenni. A Dar Winners-hez belgiumi hangárokban kísérletezték ki a virtuális valóságot idéző előadás technikáját. A két lány a súlyos lynch-i világot és a filozofikus táncot, a belga művészek pedig a technikai szakértelmet és a funkys lazaságot teszik hozzá a produkcióhoz.
A Marsbéli krónikák, a Stalker és a Solaris egyaránt inspirálta a kvartettet az új előadásban. Damien Pairon és Stephane Kozik az installáció és az intermédia világa felől érkezik. Most azonban nem hangszobrokat vagy vetített képeket állítanak ki, hanem két nőt. Pontosabban két klónt, akiket úgy irányítanak, mint egy videójáték karaktereit. Négy pályán játszanak velük: egy bizarr frankeinsteines színen, Lara Croft pszichedelikus technopartiján, egy japán teadélutánon, majd a titokzatos jelenetben, amikor a két klón először találkozik egymással...
Az előadás azonban nem olyan könnyed, mint egy menet a Play Stationön: olyan témákhoz ad ugródeszkát, mint a fejlődéselmélet és az agresszió, az emberbe kódolt uralkodási vágy, vagy akár a női kiszolgáltatottság. Arról is elgondolkodhatunk a produkció kapcsán, hogy mennyire van kitéve testünk a digitális világ erejének. Persze a belgák lazasága egyensúlyban tartja a filozófiát és a könnyedséget, hiszen mit is várhatnánk egy párostól, amelyiknek egyik fele digitális reggelit fogyaszt, a másik pedig képregényeken és videójátékokon dolgozik?
Premier: Trafó Kortárs Művészetek Háza, 2015. 10. 08-09. 20.00
(Közlemény.)
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
A szeptember 17. és 22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maraton más különlegességeket is tartogat. A közel egyhetes rendezvényen kulcsszerepet kap a magyar animáció és sci-fi, és hazánkban még soha nem vetített ritkaságokat is láthatunk nagyvásznon.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
