Földünk túl korán jött a világra a fejlődő világegyetemben, akkor, amikor a hozzá hasonló bolygók 92 százaléka még meg sem született, legalábbis erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók a NASA Hubble és Kepler űrteleszkópjának adatait elemezve.
A baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScI/Űrcsillagászati Kutatóintézet) tudósai elméletüket a Monthly Notices of the Royal Astronomy Society legújabb számában ismertetik. „Kutatásaink során a világegyetem egészével összefüggésben szerettük volna meghatározni a Föld helyét. Mint kiderült, bolygónk koraszülöttnek számít” – fogalmazott Peter Behroozi, az STScI kutatója, a tanulmány társszerzője, rámutatva, hogy 4,6 milliárd éve, amikor létrejött a Naprendszer, a potenciálisan lakható bolygóknak mindössze 8 százaléka létezett. Ismertetése szerint a Hubble segítségével megismerhették a galaxisok fejlődéstörténetét. Így megtudhatták, hogy a legnagyobb csillagképződési ráta 10 milliárd évvel ezelőtt volt, ám ebben az időben igen korlátozottak voltak az alapanyagként szolgáló hidrogén és hélium készletei.
Napjainkra lényegesen lelassult a csillagtermelés üteme, viszont az univerzumban annyi maradványgáz található, amely hosszú időn át bőséges alapanyagforrást biztosít az új napok születéséhez, olvasható a PhysOrg hírportálon. A bolygóvadász Kepler űrteleszkóp adataiból arra lehet következtetni, hogy galaxisunkban, a Tejútrendszerben rengeteg olyan planéta van, amely csillaga lakhatási zónájában kering, azaz felszínén optimális hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, lehetővé téve a folyékony víz jelenlétét.
Az STScI kutatói szerint számuk jelenleg elérheti akár az egymilliárdot a Tejútrendszerben, és jó részük kőzetbolygó. A megfigyelhető világegyetemben viszont százmilliárdra tehető a galaxisok száma. Mint az amerikai asztrofizikusok rámutatnak, a jövőben Föld-méretű bolygók megszámlálhatatlan sokasága jöhet létre napjuk lakhatási zónájában, hiszen az utolsó csillag 100 billió (ezermilliárd) év múlva huny majd ki.
A koraszülött földi civilizáció nagy előnye, hogy tudósai a Hubble űrteleszkóphoz hasonló csillagászati műholdak segítségével bepillantást nyerhetnek a világegyetem távoli múltjába, megismerhetik evolúcióját az ősrobbanástól napjainkig, feltérképezhetik, hogy miként fejlődtek a galaxisok.
A fényimpulzusokban és a kozmikus sugárzásban kódolt információ azonban a világegyetem tágulása miatt körülbelül 1 billió év múlva jórészt megsemmisül. Így a távoli jövőben létrejövő civilizációk fiai-lányai vajmi keveset tudhatnak meg univerzumunk születéséről és fejlődéstörténetéről, vélik az amerikai kutatók.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Naponta gyermeki lelkesedéssel kémlelte az eget távcsövével, és abban reménykedett, a Földnél tökéletesebb helyen születhet újjá.
A misszió több mint ötven év után az első űrhajósokkal végrehajtott holdküldetés lesz.
„Ma egy kicsit egyenesebb a hátunk, magasabbra emeljük a tekintetünket, és jobban csillog az arcunk is. Jó áll nektek az űrkutatás” – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a Liszt Ferenc repülőtéren, miután hazatért Amerikából.
Az orosz hadsereg újabb áttörést ért el Donyeckben, ami erősíti Putyin pozícióját a közelgő találkozón Trumppal. Moszkva az ukrán csapatok kivonását követeli a Donbaszból, ami 7000 km² elvesztését jelentené Kijev számára. Trump ráadásul nyitottnak tűnik az orosz feltételek elfogadására egy esetleges területcsere fejében.
Az utolsó akadály is elhárult a magyar űrhajós hazatérése elől.
Donald Trump már augusztusban elismerte: jelenleg ő a legesélyesebb jelölt.
A legjobban kereső hölgysportolók között továbbra is a teniszezők dominálnak.
