A Marvel szuperhősfilmjei az elmúlt években gyakorlatilag uralták a mozivásznakat. A Bosszúállók mellett sok-sok kisebb szereplő, kisebb hős mutatkozott be a tévéképernyőkön. Sorozatunk második részében azt néztük meg, hogy áll a Marvel Univerzum a tévés sorozatokkal: mit nézzünk, és mi az, amivel csak az időnket rabolnánk.
Szombaton a DC sorozatait tekintettük át, most pedig megyünk egy kört a Marvel Univerzum sorozat-szakágával is. Recenzensünk nagyon elégedett egyes darabokkal, másokkal kevésbé. Viszont felmerül a kérdés: geek mennyország a jelenlegi helyzet, vagy túlkínálat?
*
A S.H.I.E.L.D. ügynökei (Agents of S.H.I.E.L.D.)
A Marvel egy egész évvel lekésve a versenytárs DC-től, két éve foglalta el helyét a kisképernyőn, az ABC csatornán. A S.H.I.E.L.D. ügynökei a mozis univerzumból megismert rendfenntartó szervezet azon kalandjait meséli el, amelyek az egyes filmek közt történnek velük. Az első Bosszúállók moziban meghalt Coulson ügynököt feltámasztják és kap maga mellé egy fiatal brancsot, meg egy óriási repülőt, hogy nemzetközi színtéren, a lehető legmodernebb eszközökkel harcoljon a bűn ellen.
A sorozat legnagyobb előnye, hogy szorosan ráapplikálták a mozikra, ez viszont egyben a legnagyobb hátránya is: a filmekből nem lőhetnek le előre semmit, aki viszont nem látta az aktuális produktumot, annak erősen spoileres lehet a filmpremier utáni következő rész. A színészek teljesítménye fényévekkel jobb, mint a DC bármely sorozata esetén, és valahogy sikerül szorosabbra húzni az átívelőt is azzal, hogy az egyes epizódokat össze tudják kötni. Ennek ellenére kárára válik, hogy 22 részből áll egy évad. A moziknál megszokott látványt természetesen nem sikerül produkálniuk, a CGI többnyire határozottan ronda, a hangulatot és a stílust viszont sikerül megidézni a vászonról azáltal, hogy a sorozat nem veszi magát komolyan. A szereplők beszólogatnak, poénkodnak, aztán nyomnak egy gyönyörűen megkoreografált bunyót. A humor teljesen rendben van, egyáltalán nem rajta nevetünk, hanem vele, a kémkedős szál pedig kifejezetten izgalmas és kiszámíthatatlan tud lenni.
Habár A S.H.I.E.L.D. ügynökei eleinte óriási nézőszámmal kezdett, nem örvend nagy népszerűségnek és a hirtelen és állandó zuhanás miatt folyamatosan bizonytalan sors elébe néz. Ennek ellenére az anyacsatorna berendelte a harmadik évadot.
Premier: 2015. szeptember 29.
Agent Carter
A Marvel második sorozata, az Agent Carter szintén az ABC csatornán jelentkezett, ez idáig egyetlen évaddal. A széria a negyvenes években játszódik és az Amerika kapitányból megismert Peggy Carter kalandjait meséli el. Carter ügynököt a kollégái nem vesznek komolyan, ezért a saját szakállára kezd el nyomozni a meghurcolt Howard Stark tisztázása érdekében. A segítségére van Stark komornyikja, Jarvis, aki leginkább egy megtestesült angol úriember és egy sokat használt bejárónő-sztereotípia kombinációja.
A S.H.I.E.L.D. ügynökeinél sokkal lazábban, jórészt néhány színész révén kapcsolódik a mozis univerzumhoz és sokkal inkább eredettörténetet nyújt a S.H.I.E.L.D. születéséhez. Mivel a szezon mindössze nyolc részből áll, ezért a készítők nem foglalkoztak az epizodikussággal - minden hangsúly az átívelő szálra helyeződött és ez abszolút az előnyére vált. A stílusa és a humora nagyon hasonlít a másik sorozatéhoz, viszont jóval feministább annál. Ennek következtében viszont az előnyei és a hátrányai is hasonlóak. Természetesen a nézettsége is hajaz az elődére. Az Agent Carter feje felett is lebegett a kaszás, de végül megkapta a jóváhagyást a második évadra.
Premier: 2016. január
Daredevil
Nyugodtan lehet köpködni a másikat, hogy DC így, Marvel úgy (és a rajongók rendszeresen meg is teszik), abban viszont mindenki egyetért, hogy a legjobban sikerült televíziós képregényadaptáció a Marvel berkeiből került ki.
A színészi játék, a fényképezés, a forgatókönyv és a rendezés is magasan veri a többi versenyzőt, nem túlzás azt állítani, hogy még az univerzum egyes filmjeit is messze túlszárnyalja. A Daredevil tökéletesen csinálja, amit a DC-nek vért izzadva sem sikerül –
a készítők összeraktak egy olyan sötét hangulatú sorozatot, amely valóban komor, komoly, mély és realista. A vak Matt Murdock, aki civilben ügyvéd, álruhába bújik és felveszi a harcot a Hell's Kitchen maffiájának fejével, Wilson Fiskkel, aki a saját képére szeretné formálni a városrészt. A Daredevil a realizmusa mellett egyrészt attól igazán jó, hogy nem követi görcsösen a filmes fősodort, mindössze említést kapunk az űrlények által kissé lelakott New Yorkról, másrészt attól, hogy mer kiskaliberű maradni. Daredevil egy lokális hős, Fisk pedig egy lokális főgonosz – az ő csetepatéjuk a legkevésbé sem tartozik a Bosszúállók világverő hőseire. Itt sincs jelen az epizodikusság, sőt, a Daredevil épp azért remek, mert az átívelőt rendkívül részletesen tudja kibontani.
Az Agent Carterhez hasonlóan rövid az évad, mindössze 13 epizód és nem is terveztek második szezont. Csakhogy a Netflix annyira erős szezont hozott össze, hogy újratárgyalták a feltételeket a Disney-vel és berendelték a második évadot (amelyben... dobpergés... szerepelni fog a Megtorló is!).
Premier: 2016. április
Powers
A Marvel Comics leginkább rendhagyó sorozata a Powers. Az eredeti képregény az Image Comicsnál jelent meg, ahol a The Walking Dead is, majd később átvette a Marvel. Csakhogy nem a fősodor, hanem az Icon nevű szekció, amelyben a független képregényeket adják ki, így érthető módon ez az egyetlen olyan Marvel-sorozat, amely semennyire nem kapcsolódik az univerzumhoz. De ha ez még nem lenne elegendő katyvasz, a Sonynál vannak a jogok, akik mellesleg nem is oly rég gigászi gyalázatot követtek el szegény Pókemberen, így ez lett a Playstation (igen, ez komoly) első saját gyártású szériája.
Ehhez képest kifejezetten kellemes meglepetés ért, tekintve, hogy semmiféle elvárásokat nem támasztottam vele szemben. A főszereplő Christian Walker valaha hős volt Diamond néven, azonban egykori tanára, Wolfe megfosztotta őt a képességétől. Azóta nyomozóként tengeti a mindennapjait a szupererőkkel foglalkozó osztály tagjaként és igyekszik felgöngyölíteni a szupergonoszok által elkövetett bűntényeket.
Ami elsőrangú a sorozatban, az a világ részletes kidolgozottsága, ami izgalmas és újszerű aspektusból közelíti meg a szuperhős-létet. Megismerhetjük az ilyen fokú felelősséggel járó élet összes oldalát, a jót, a rosszat és a kettő közti morális vívódásokat, a civilek ellenérzéseit, a szupererő utáni vágyat, annak hiányában pedig az elveszettség érzését. Hősnek lenni ebben a közegben teljesen megszokott, a celebséggel azonos dolog, vannak befutott sztárok és a hírnévre ácsingózó fiatalok, akik nem tesznek az égvilágon semmit, csak várják, hogy felkapja őket egy menedzser, aki hőst farag belőlük. A színészi játék a Gothamhez hasonlóan felemás, a forgatókönyvben néhol kilóg egy-két dolog, ami viszont nagyon sokat ront az összképen, azok a trükkök. Gyakorlatilag csak a jól látható kötélpálya hiányzik ahhoz, hogy végképp lerombolja az élményt.
Ennek – és a nézettség (mondhatni) teljes hiányának – ellenére sokkal több potenciál van benne, mint a képregényadaptációk nagy részében, amit remélem, hogy kihasználnak a második évadban.
A jövő
Idén már a Marvel nem viszi túlzásba az újoncozást, de nem lehet azt mondani, hogy feladták volna a versenyt a konkurenciával szemben. A fősodor három jelenlegi szériája mellé csupán a Jessica Jones érkezik november 20-án, szintén a Netflixre. Az igazságosztóból magánnyomozóvá avanzsált Jessica Jones kalandjait feldolgozó sorozat a Daredevilhez fog szorosabban kapcsolódni. A tervek szerint ebből is egy évad készül, ha viszont akkorát hasít, mint az előd, akkor meglepő volna, ha nem tárgyalnák újra ezt is a folytatásért. Emellett jövőre lesz egy Luke Cage-széria és egy Iron Fist-sorozat. A tervek szerint ezt a négy netflixes produktumot összevonják és kapnak majd afféle tévés bosszúállóskodást a Defenders formájában. Azt rebesgetik, hogy a jövőben az ő kis szuperhőscsapatuk bebocsátást nyer a mozivászonra, ezáltal fűzve szorosabbra a kapcsolatot az univerzum minden darabja közt.
A fentiek mellett 2016-ban – a nem túl nagy népszerűség ellenére – érkezhet A S.H.I.E.L.D. ügynökeihez is egy spinoff, amely jelenleg Marvel's Most Wanted munkacímen fut és a második évad két karakterét helyezné a történet középpontjába. Noha az X-men nem a Disney tulajdonában van és saját mozis univerzummal bír, a képregényes eredeti mégiscsak Marvel tulajdona, ezért itt kell megemlíteni, hogy rebesgetnek egy induló X-men sorozatot is, erről azonban egyelőre semmiféle konkrétumokat nem lehet tudni.
*
Habár első ránézésre geekmennyországnak tűnhet, ami a televíziózásban történik, azt nem szabad elfelejteni, hogy ez már túlkínálat. A piac gyakorlatilag telített, de még mindig ontják az újabb és újabb sorozatokat, mintha a végtelenségig lenne igény a képregények adaptálására. Ráadásul a túlságosan széles kínálat minden darabja elég hasonló színvonalon mozog (kivéve a Daredevilt), így előbb-utóbb a néző azt érzi, hogy mindenütt ugyanazt akarják lenyomni a torkán és hirtelen, egyik pillanatról a másikra megszűnhet a kereslet.
Nem akarom az ördögöt festeni a falra, de az átlagnéző, ha kedveli is a mozifilmeket, nem képregényfanatikus, így nem feltétlenül merül el olyan szívvel és olyan mélységben ezekben a világokban, ezért a sorozatok sem kötik le annyira. Márpedig akkor a Disney hatalmas érvágást szenved, nem csupán anyagilag, hanem takarosan összerakott univerzuma szempontjából is, ahogy a CW-s építkezésnek is befellegzik, ami legalább a DC mozis szekcióját nem rágja meg. Ez pedig nem csak a nagy, gonosz stúdióknak lesz rossz, hanem a geekeknek is.
A nemrég Budapesten járt zenész életét és gondolatait, érzelemvilágát és múltját feldolgozó képregény már magyarul is olvasható. A komoly terjedelem mögött pedig Nick Cave mély érzelmei bújnak meg.
Toto meg a Marvelnél ugatja az egereket, miközben Óz bármit bekamuzik, hogy megtartsa hatalmát, és bár a macskákat is szeretjük, Alita hazai megjelenése a nagyobb durranás.
Sőt, nemcsak, hogy egy amerikai ikon partnere, de még a magyar történelem jeles pillanatait is hajlamos belecsempészni a munkáiba.
A kilencedik művészet fogalmába sok minden belefér, keretei sok mindent elbírnak, így a felnőttesebb témákat és olyan tragédiákat is, amiken egy egészséges felnőtt is elborzad.
Skarlát Boszorkány legyőzte, így Agatha Harkness az erejét vesztve egy elképzelt valóságban rekedt. A kérdés az, hogy mit kezd, ha kiszabadul.
A hetvenes évek közepe óta ismert Frank Castle saját szemével látta, ahogy a Central Parkban megölték a családját, ezután pedig megfogadta, hogy bosszút áll az összes bűnözőn.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
Hegyvidék, Erzsébetváros, XIII. kerület, Józsefváros, Ferencváros után Terézvárosban is emelnek. Nem kicsit.
