Milánóba mennek a Szépművészeti kincsei

 

Kevesen tudják, hogy az Alpokon túl Mátyás király hozta létre az első reneszánsz királyi udvart és Európa akkori második legnagyobb könyvtárát; a szoros kapcsolatok azóta is fennállnak Olaszországgal, a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye is több mint ezer munkát őriz olasz mesterektől – emlékeztetett a főigazgató. Baán László hangsúlyozta, hogy az újraegyesített Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria az elmúlt években Európa számos fontos kiállítóhelyén bemutatkozhatott, de ilyen súlyú válogatást, a „főműveknek ilyen sűrűségét” eddig egyedül a londoni Royal Academyn állították ki. Domenico Piraina, a Palazzo Reale igazgatója a nagy művészeti múzeumok közötti együttműködések jelentőségét hangsúlyozta, amely véleménye szerint a kiemelkedő műalkotásokat is új kontextusba helyezheti. „A legjelentősebb magyar múzeum meghatóan nagylelkű volt” - emlékeztetett az igazgató, aki felidézte azt is, hogy a 19. század végén sok fontos munka éppen olaszországi gyűjteményekből került a Szépművészeti Múzeumba, amelynek gyűjteménye az olasz, spanyol, német, holland festészeti iskolákba egyaránt gazdag betekintést nyújt.

 

Stefano Zuffi, a kiállítás kurátora a „bemutatott művek sok szólamú, de harmonikus koncertjéről” beszélt, amely a reneszánsztól a 20. század elejéig vezet, az európai művészet csaknem öt évszázadán át. A tárlat minden terme saját karakterrel bír, és jól bemutatja az európai festészet egy-egy iskoláját, korszakát – fűzte hozzá Stefano Zuffi, külön kiemelve a szimbolista művészek szekcióját, ahol Böcklin, Stuck, Rodin és Segantini alkotásai mellett két nagyszerű magyar művész munkáit: Rippl-Rónai Kalitkás nőjét és Vaszary Aranykor című festményét is megcsodálhatja a milánói közönség. A Palazzo Reale tárlata a velencei reneszánsz festészet bemutatásával indul, itt kapott helyet például Tintoretto Emmauszi vacsorája, valamint Tiziano, Veronese és Moroni festményei. A következő teremben láthatók a Szépművészeti emblematikus kincsei, Raffaello Esterházy Madonnája és Leonardo da Vinci Anghiari csata című festményéhez készült rajza, valamint a szintén az ő nevéhez fűződő bronz lovas szobor. A harmadik szakasz az európai reneszánszról ad áttekintést, többek között Cranach, Dürer, Altdorfer művei segítségével. A 17. század művészetét, illetve a barokk korszakot Velázquez-, Rubens- és Gentileschi-festmények, továbbá Claude Lorrain, van Dyck, Murillo és Rembrandt alkotásai reprezentálják.

 

A következő évszázad jelentős művészei közül Tiepolo, Canaletto és Bellotto kaptak helyet a kiállítás következő szakaszában, de ebben a részben találkozhatnak a látogatók Goya Vízhordó lányával és Késélőzőjével, valamint Messerschmidt Ásító című szobrával is. A szimbolizmust bemutató szekció után, a tárlatot záró teremben többek között Manet, Gauguin, Cézanne, Szinyei és Bortnyik művei láthatók 2016. február 7-ig.