Törley: tradíció újratöltve

2015. július 24. 07:00

Mi az a nyerspezsgő, ki volt Törley József, és mit lehet jól eladni külföldön? Koczuba Róbert, a Törley Pezsgőpincészet pezsgőmestere a pezsgőkészítés rejtelmeiről, valamint a budafoki cég történelméről mesélt a Madách téri Double Bubble pezsgőbárban.

2015. július 24. 07:00
Bukovics Martin

Azért az elég kemény, amikor valaki a bulinegyed bejáratánál kivont szablyával ront neki egy pezsgőspalacknak a tűző napon, miközben mögötte gyerekek fürdenek a szökőkútnál, a szomszéd ír söröző vendégei pedig döbbenten néznek, mégis mi történik. Aki járt már a Törley valamelyik pezsgőkóstolóján, pontosan tudja: nincs itt semmi szokatlan, csak a pezsgő körüli szertartások egyik leglátványosabbikát mutatják be.

A Madách téri Double Bubble pezsgőbár — amely nemrég ünnepelte egyéves születésnapját — Tradíció újratöltve címmel hívta meg a budafoki pezsgőpincészet pezsgőmesterét, Koczuba Róbertet, hogy bemutasson pár pezsgőt, ami hagyományos eljárással készül a cégnél. A Törleyt sokan a hiperekben kapható édes feketecímkés Charmant Douxspezsgővel azonosítják, holott a methode traditionnelle tételek 1882 óta jelen vannak náluk.

A Hungaria Extra Dry testvére

A pezsgőbár zsúfolt terasza a rendezvény kezdetekor olyannyira tele volt, hogy nekem alig jutott hely. Ahogy leültem, már érkezett is a welcome drink a Hungaria Grande Cuvée képében. Koczuba Róbert elmondta, a királyleányka-chardonnay-rajnai rizling-pinot noir alapú pezsgő a kékcímkés, itthon széles körben ismert Hungaria Extra Dry testvére, amely Kanadában Québec tartományban piacvezető — mivel ott az alkoholbiznisz állami monopólium, a cég partnere vélhetően jó időben volt jó helyen, mesélte a pezsgőmester. Bár a Grande Cuvée Québecben az olcsóbb pezsgők közé tartozik, Koczuba Róbert elmondása szerint ottjártakor több üzlet eladói is azt a visszajelzést adták, hogy ár-érték arányban ezt a terméket tartják a legjobbnak.

A Hungaria-termékcsalád tagjait a transzvazé-eljárással készítik, ami azt jelenti, hogy a borokhoz képest eleve korábban szüretelt magas savú pezsgőalapborból másfélliteres palackokban erjesztik a pezsgőket, amiket aztán a palackonként és évjáratonként állandó és azonos minőség érdekében tartályban házasítanak össze, hogy aztán szűrést követően letöltsék őket. Megtudtuk: pezsgőcsaládonként más és más élesztőket használnak, a Hungaria esetében olyanokat, amik fokozzák és kiemelik a gyümölcsösséget. Koczuba Róbert mesélt arról is, hogy a külföldi piacokon a Hungaria Extra Dry pont az ikonikus kék címkéje miatt nem megy: a kereskedők az íze miatt még simán tartanák, ám világoskék külsejét teljesen pezsgőidegennek vélik.

Törley József, az újító

A Hungariát a hagyományos, Champagne-i eljárással készült pezsgők követték. A pezsgőmester mesélt kicsit az alapító, Törley József kalandos életéről és üzleti érzékéről. A kereskedelmi akadémiát elvégzett, majd német nyelvű levelezőnek a reimsi Roederer pezsgőpincészetbe kikerült Törley kihasználva azt az akkori hazai vállalkozásbarát környezetet, amely az új technológiát alkalmazó cégeket előnyben részesítette, visszatért Franciaországból Magyarországra, hogy 1882-ben megalapítsa a Törley Pezsgőpincészetet. Az új technológiák és megoldások iránti vonzalma nemcsak itt nyilvánult meg: az ország négyes számú jogosítványának tulajdonosaként ő okozta az első magyar autóbalesetet, pezsgőit pedig elsőként logózott teherautókkal szállította, kikerülve a lovaskocsikat és a gyalogosokat a főváros utcáin.

Törley igazi sikerét a klasszikus marketingeszközök újszerű használata hozta el: éttermi számlák hátoldalán hirdetett, megversenyeztette az éttermek pincérei közül, ki ad el tőle több pezsgőt, fizetett vendégeket küldött éttermekbe, ahol nem tartották a termékeit, hogy hangosan reklamáljanak, amiért nincsen Törley, a villamosan hangosan beszéltetett embereket, milyen jó pezsgőt ittak az este, és azt ki gyártotta. Tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt, hangzott a mottó. A pezsgő minőségéért a kezdetekben egyébként a Reimsből magával hozott francia pezsgőmester, Louis Francois felelt, aki aztán később kiválva a cégből saját márkát alapított.

Nyolcvanszor nagyobb felület, mint tartályban

Valahogy úgy képzelem el az akkori Törley-pezsgőket, mint a Double Bubble-ban kóstolt 2009-es, 2010-es és 2011-es Törley Chardonnay nyerspezsgőket, valamint azok brut párját: korral és érleléssel egyre inkább Champagne-ra hajazó ízjegyek, egyébként frissesség, és az etyeki meszes talajok adta picike mineralitás.

Koczuba Róbert elmondta, palackos erjesztéskor nyolcvanszor nagyobb felületen érintkezik a pezsgőalapbor az élesztőkkel a tartályos erjesztéshez képest. Ezek a termékek csak színmustból készülnek (ez azt jelenti, hogy préslé nem kerül bele), majd a szüretet követő év tavaszáig finomseprőn érlelődnek, hogy aztán letöltsék őket. A közönséget a brut verziót és a nyerspezsgőt egymás mellett kóstolva kifejezetten meglepte, mennyit hozzátesz az élményhez 6 g/l-nyi expedíciós likőr (borban oldott cukor: ezzel állítják be a kész pezsgők édességét, a nyerspezsgő értelemszerűen nem tartalmaz ilyet), a brut verziókat sokkal kerekebbnek érezték.

A Törley etyeki chardonnay-központúsága helyett inkább a Champagne-i fajtaválasztékkal dolgozó Francois-brand két pezsgőjéből is kaptunk a kóstoló végén. A 2010-es Francois President Rosé Brut hibátlan örömpezsgő pinot noirból, a kereskedelmi forgalomba heteken belül bekerülő, szintén pinot noirból készülő 2011-es Francois Brut Nature Rosét pedig komplexitásban és ízgazdagságban tűnik ki. És nem ez az egyetlen pezsgő, amivel a Törley idén újít, a következőket a budavári borfesztiválon mutatják be.

A fényképeket Babák Zoltán készítette — köszönjük! A Double Bubble-ban most egy kóstolósor keretében két forgalomban lévő Törley-pezsgő mellé a ház ajándékaként kóstolható a 2009-es chardonnay nyerspezsgő is.

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bunko_jobbos
2015. július 24. 10:27
Sokáig nem értettem, hogy mi az a Diana sósborszesz, és mi a francra jó. Aztán egyszer olvastam valahol, hogy akkoriban rengeteg ilyen készítmény volt (alkohol+só+ízesítések), de azért a Diana lett a piacvezető, mert ő alkalmazta itthon először az AMERIKAI típusú marketinget. Aztán szépen sorra kiszorította a többi márkát. Így jöttem rá, hogy azért nem értettem sose, mert nem jó semmire, de k. sokszor elmondták az akkor még ilyen agresszív reklámokhoz nem szokott közönségnek, hogy mekkora csodaszer. Ilyen most kb. az aloe vera készítményhalma, minden bajra azt kell kenni. Úgy látom, Törley is ilyen gátlástalan marketingnyomató volt. Ez a siker titka. Erre szoktam mondani: ha sajtód van, mindent meg lehet magyarázni és az ellenkezőjét is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!