Mitől lesz jobb a tokaji bor?

Cikksorozatunk első részében arról írtunk, milyen változások kezdődtek meg Tokajban, és melyek azok a célok, amelyeket szeretnének a borvidéken elérni. Ez azonban korántsem egyszerű, hiszen ahhoz, hogy mindezt elérjék, több dolog is kell: először is pénz, másrészt új, átláthatóbb, minőségorientáltabb szabályozás.

A kormány még 2014 elején jelentette be, hogy 2014 és 2020 között nagyjából 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre a térség fejlesztésére, amelyeket részben a BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programban meghatározott elvek alapján fognak megvalósítani. A program 33 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósítására tett javaslatot a borvidéken. Ezeknek a fejlesztéseknek végrehajtásához a kormány kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánította Tokaj-Hegyalját.

A borvidék tizenkét pontja

A 2014 nyarán felállított Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács munkaszervezete felülvizsgálta a Nemzeti Program által meghatározott fejlesztési célokat, és kijelölte, hogy melyik az a tizenkét kiemelt projekt, amely prioritást élvez. Ezeknek a projektnek a koncepcionális tervezését a Fejlesztési Tanács már elvégezte, ami alapján ezeknek a fejlesztéseknek a megkezdéséhez, illetve végrehajtásához 13,7 milliárd forint szükséges. Ez az összeg részben hazai, részben uniós forrásból áll majd össze, jelenleg a kormányzat még nem rendelt költségvetési forrást a fejlesztésekhez.

Az alábbi 12 kiemelt projekt az, amelyek megvalósítása még az idén megkezdődhet:

1. Borvidéki szintű termőhelypotenciál-felmérés folytatása, ez alapján földalap létrehozása.
2. A dűlőúthálózat átfogó korszerűsítésének tervezése.
3. Fiatal Diplomások Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Program.
4. Térségi szintű oktatási-képzési koncepció fejlesztése.
5. Szőlészeti képzési és foglalkoztatási program.
6. Helyi védjegyrendszer bevezetésének előkészítése.
7. Komplex borvidéki információs rendszer kialakítása.
8. Tokaj Borvidéken megtermelt mezőgazdasági termékek (kiemelten szőlő és gyümölcs) tárolására, feldolgozására, csomagolására alkalmas ingatlan és eszközpark fejlesztése.
9. Világörökségi látogatóközpont kialakítása.
10. Tokaj Borvidék Világörökségi Gondnokság átalakítása és komplex fejlesztése, valamint értéktár kialakítása (nemzetközi borvidéki programiroda és turisztikai funkció bővítéssel).
11. Tokaj-Hegyalja térségfejlesztési átfogó stratégiájához kapcsolódó komplex és integrált marketing- és kommunikációs stratégia fejlesztése.
12. Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács alá rendelt Tokaj-hegyaljai térségi marketingszervezet (Tokaj Marketing Testület) létrehozása és működésének támogatása.

A fejlesztési tanács hatáskörébe a térség gazdasági, környezeti vizsgálata és értékelése tartozik, valamint a tokaji borvidéket érintő ágazati fejlesztési tervek és programok véleményezése, és a borvidék területfejlesztési koncepciójának elkészítése. A közeljövőben megvalósuló programok elsősorban a helyi infrastruktúra fejlesztésére, valamint a térségi életpálya és képzési koncepció kidolgozására, a munkahelyek megtartására, és a fiatalok borvidéken tartására koncentrálnak. A megfelelő hatósági döntések megérkezése után a fejlesztési tanácsnál megkezdhetik a projektek pályázati felhívásának részletes kidolgozását, valamint kiírhatják a pályázatokat, amelyeken a borvidék huszonhét önkormányzata vehet részt, akik ezután használhatják fel a pénzt arra a célra, amire elnyerték. Az uniós pályázatok esetén a fejlesztési tanács az önkormányzatokat pályázati tanácsadással segíti. 

Teljesen átszabják a tokaji termékpalettát

A fejlesztések mellett új portfóliószabályozás bevezetését is tervezik Tokajban. Tombor András, a tanács elnöke ezt azzal indokolta, hogy a jelenlegi termékskála nem átlátható, és olyan szabályozásra van szükség, mely a jelenleginél jobban segíti a minőségi bortermelést, az egységes stílus kialakítását, valamint a borok és a borvidék kommunikálhatóságát. Az új termékszabályozásban benne lesz, hogy milyen típusú borok készülhetnek majd, valamint várhatóan a korábbiakkal ellentétben szőlészeti és borászati eljárások is rögzítve lesznek. Ezzel azt fogják szabályozni, hogy egy adott terméktípusú bornak mekkora terméshozam mellett milyen stílusúnak kell lennie. A szabályozás betartását részben a minőségellenőrzési szint emelésével érnék el, aminek következtében megújítanák a Tokaji Borbíráló Bizottságot.

Ahogy azt korábban megírtuk, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács 2015. június 2-án bejelentett irányelvei alapján a termékportfólió csúcsát az aszú és az eszencia képezné. A Claessens International tanácsadó konzorcium javaslata szerint létrehoznának egy második osztályát az édes boroknak, amelyekbe a jelenlegi édes szamorodnik és késői szüretelésű borok kerülnének, azonos néven. Ennek az osztálynak a nevéről még nincs döntés, az is elképzelhető, hogy ezeket a borokat a jövőben csak szamorodninak, vagy késői szüretelésűnek hívják egységesen. Azonban az sem kizárt, hogy ez a termékcsoport kap egy új nevet. A megnevezés kiválasztásánál azonban fontos szempont lehet, hogy utalást tegyen arra: botritiszes szőlőszem is került a borba. A sajtótájékoztatón ismertetett irányelvek alapján az aszúk, és második édes boros kategóriába tartozó borok lesznek azok, amelyek használhatnák a Tokaji márkanevet.

A javaslat érinti a száraz borok forgalomba hozatalát is. Bár a javaslatban a száraz furmintnak a zászlóshajó szerepét szánják – hiszen a száraz furmintok a borvidéki termelés 60-65 százalékát tennék ki a tervek szerint 2020-ra, míg a bevételek nagyjából 52-57 százalékát adnák –, mégis csak „Tokaji borvidéken termelt” borként (az angol nyelvű anyagban From Tokaj-ként szerepel a kategória, ami kevésbé hangzik drámaian), nem pedig tokajiként lehetne forgalomba hozni őket.

Mi marad a címkén? És mi jöhet helyette?

Off-dry borok lennének a belépők

Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a második édesboros termékcsoporthoz hasonlóan, ez csak egy munkanév, és egy javaslat erre a megkülönböztetésre, nem ez a végleges ajánlás. A sajtótájékoztatón bemutatott irányelvek alapján azonban úgy tűnik, hogy a száraz boroknak eltérő márkanevet képzel el a nemzetközi tanácsadó csapat. A sajtótájékoztatón az irányelv pontos kivitelezéséről egyelőre nem esett szó, hogy ez a megkülönböztetés a címkén hogyan nézne ki, vagy a forgalomba hozatalt és az eredetmegjelölést hogyan módosítaná, ez még kidolgozás alatt van. További fontos változás lehetne a termékcsoportoknál, hogy létrehoznák az új, off-dry kategóriájú borokat, amelyek egyfajta belépőszintű borai lennének a borvidéknek: szintén kidolgozás alatt. Az elképzelések célja, hogy az új termékportfólióval, és a különböző márkanevek használatával a borvidéket a külföldiek számára is érthetővé tegyék.

A nemzetközi tanácsadócég az iránymutatásában kitért arra is, hogy érdemes-e az egyes boroknál a település-, vagy a dűlőnevet használni. A sajtótájékoztatón Szappanos Péter, a Tokaj Marketing Testület szakértője a dűlőnevek használatával kapcsolatban elmondta: az édesboroknál nem szükséges használni ezeket a megkülönböztetéseket. A száraz borok esetén viszont van értelme, hiszen ezeknél a termőhelyi eltérés sokkal markánsabban jelenik meg, mint az édeseknél, és az egyediség hangsúlyozását is segítheti. 

A sajtótájékoztatón Mészáros László, a Tokaj Marketing Testület tagja az új irányelvekkel és lehetséges szabályozással kapcsolatban elmondta: bár félt akkor, amikor először látta és hallotta a terveket, de azok később világosnak tűntek számára. A Disznókő birtokigazgatója szerint a május 27-i borvidéki gyűlésen, ahol először bemutatták a tervezett termékportfóliót, a jelentős borászatok egyetértettek abban, hogy a javaslatnak van fókusza. Szerinte a javaslatot tovább kell fejleszteni, és finomhangolásra is szükség van vele kapcsolatban. Ez már részben a héten megtörténhet, mivel a jelentősebb pincészetek képviselői összeülnek a javaslat megvitatására.

Mégse a mádi lesz az egységes palack?

A szabályozás megújítása mellett, amelynek bevezetése 2016-tól várható, Tomborék tervezik, hogy tokaji bort csak egy egységes tokaji palackba lehessen letölteni. Bár a borvidéken 2012-ben elkészült egy tokaji vagy mádi palack, amelyet már a termelők egy része használ Tokaj-Hegyalján, elképzelhető, hogy 2016-tól új típusú palackba kell töltsék majd a boraikat. Az esetlegesen bevezetésre kerülő új palackra a Claessens még nem tett javaslatot, ez a közeljövőben várható a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján. Az, hogy marad-e a jelenleg már ismert Tokaj-palack, vagy esetleg egy új kerül bevezetésre, egyeztetések tárgyát képezi, azonban az új palack bevezetése komoly vitákat válthat ki a borvidéken, ahogy az új szabályozás is. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy az új termékszabályozás bevezetéséről a hegyközségi tanács tud csak döntést hozni.

Ahogy a fentiekben is látható, a változások üteme rendkívül gyors, kérdés, mikor lesz ennek eredménye. Tokajban azzal számolnak, hogy a Tokajinak, mint márka legalább hét év szükséges ahhoz, hogy megfelelő ismertséget és elismertséget vívjon ki magának a nemzetközi piacokon. Ha ez sikerül, akkor a számítások szerint a beruházások megtérülhetnek: a borágazatból és a kapcsolódó szektorokból eddig a borvidék jövedelme 20 milliárd forint körül alakult. Ez tíz év múlva a becslések szerint ennek a nyolc-tízszeresére nőhet.

Mi történik a Tokaj Kereskedőháznál?

Ahogy a borvidéken, úgy az állami tulajdonú borászatnál is megkezdődött 2013-ban egy megújulási folyamat, amely nem mentes a zökkenőktől, de egyelőre úgy tűnik, az eltervezett megújulás sikert hozhat a borászatnak. Tombor András szerint az állami pincészet előtt két út volt: vagy bezárják, vagy beleállnak, és teljesen átalakítják. A döntés tulajdonképpen a rendszerváltás óta húzódott, azonban, mint a korábbiakban is olvasható volt, a Kereskedőház szerepe a tokaji megújulásban nem csak annyi, hogy a borvidéki szőlő egyharmadát felvásárolja, hanem a minőségi megújulás egyik legjelentősebb letéteményese, hiszen már csak bizonyos minőségű szőlőt fognak felvásárolni 2015-től. De ne szaladjunk ennyire előre.

Ilyen lesz a tolcsvai telephely 2016 végére

A Kereskedőháznál állami pénzből már megkezdődtek azok a beruházások, amelyeknek köszönhetően az állami borászat Magyarország egyik legmodernebb pincészete lehet. Eddig a Kereskedőház tolcsvai telephelyén 2,5 milliárd forintos beruházást hajtottak végre, aminek keretében új, hűthető tartályokat tartalmazó csarnokot építettek, illetve a hordópark egy jelentős részét is lecserélték. Idén további 3,4 milliárd forintos beruházás várható a pincészetnél, aminek köszönhetően felépül a borászat új palackozóüzeme, amelynek 10 millió palackos éves kapacitására az erőteljesebb világpiaci jelenlét esetén szükség lesz, és amellyel megfelelő minőségben tudják letölteni az új borokat. A palackozóüzem alapjait már lerakták Tolcsván.

A Kereskedőház tolcsvai telephelyének teljes megújítása a tervek szerint 13,9 milliárd forintba fog összesen kerülni. A további fejlesztések nagyjából harmada lesz további technológiai fejlesztés, míg a fennmaradó összeg az építési költségeket fedezi. A tervekben új készáruraktár, szőlőfogadó és –feldolgozó, valamint egy látogatóközpont, egy új iroda és fogadóépület szerepel még Tolcsván.

A pincészet szegi telephelyét teljesen átalakítanák, nagyjából 3 milliárd forintból. Ez egyelőre egy becsült összeg, mert a pontos tervek még nem állnak rendelkezésre a többszintes pince renoválására, ahová a tervek szerint egy látogatóközpontot építenének, valamint az aszúk érlelése továbbra is itt történne. A pincészet a közeljövőben fogja kiírni a pályázatot a renoválási tervekre.

Áts Károly és csapata az új tartálycsarnokban

Visszakövetni, melyik bogyó került a palackba

Az új fejlesztéseknek valamint a termőhely-felmérésnek köszönhetően a Kereskedőháznál követhetővé válik a szőlő útja a tőkéről a palackig, ami fontos szempont a minőség emelésében. A fejlesztések azonban hiábavalóak lennének, ha nem lenne nagy mennyiségben megfelelő minőségű szőlő a borvidéken, ezért a Kereskedőháznál új szőlőfelvásárlási koncepciót dolgoztak ki, aminek az alapja a termőhely- és ültetvényállapot-felmérés. A szerződéskötés előtt álló termelőknek két lehetőségük van: vagy továbbra is szőlőtermesztői lesznek a Kereskedőháznak, akikre a borvidék szőlőtermelési törvényei vonatkoznak, vagy részt vesznek a pincészet Integrált Prémium Programjában, amely esetén a pincészet szigorúbb szőlőtermelési követelményeinek kell megfelelni.

Azok a szőlőtermelők, akik szerződést kötnek a pincészettel, ajánlásokat kapnak arra vonatkozóan, hogy milyen módszerekkel, milyen minőségű és milyen bornak való alapanyagot kell termelniük. A pincészetnél 2014-ben olyan árstratégiát alakítottak ki, amely alapján a magasabb minőségű szőlőt a pincészet magasabb felvásárlási áron veszi át. A felvásárlási árakat a pincészet 2014-ben nem csak a prémium programban résztvevő termelők esetén, hanem mindenki számára emelte. A prémium programban való részvétel biztosítékot jelent a pincészetnek, hogy nő a magasabb minőségű szőlő aránya, és a termelőnek is, hiszen ha követi az ajánlásokat, magasabb áron veszik át szőlőjét. Úgy tűnik, az új feltételek sok gazda számára csábítóak voltak, mivel a tavalyi 920 helyett idén több mint 1100 hektárra van a Kereskedőháznak felvásárlási szerződése, amiből a prémium programban résztvevő területek nagyjából 60 hektárt tesznek ki.

Az, hogy miért is ennyire fontos a Kereskedőháznál a magasabb minőség, és milyenek a pincészet 2014-es borai, a cikksorozatunk harmadik, záró részében derül ki.