A nemzetközi reklámcég javaslatai felkavarták a vizet Hegyalján. Mi lesz a tokaji száraz borokkal, ha nem használhatják már a Tokaji márkanevet? Lesz-e újabb tokaji palack az új mádinál? Mitől lesz jobb szőlője a Tokaj Kereskedőháznak, és miért lehet jobb a bora?
Cikksorozatunk első részében arról írtunk, milyen változások kezdődtek meg Tokajban, és melyek azok a célok, amelyeket szeretnének a borvidéken elérni. Ez azonban korántsem egyszerű, hiszen ahhoz, hogy mindezt elérjék, több dolog is kell: először is pénz, másrészt új, átláthatóbb, minőségorientáltabb szabályozás.
A kormány még 2014 elején jelentette be, hogy 2014 és 2020 között nagyjából 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre a térség fejlesztésére, amelyeket részben a BOR-VIDÉK Tokaj-Hegyalja Nemzeti Programban meghatározott elvek alapján fognak megvalósítani. A program 33 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósítására tett javaslatot a borvidéken. Ezeknek a fejlesztéseknek végrehajtásához a kormány kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánította Tokaj-Hegyalját.
A borvidék tizenkét pontja
A 2014 nyarán felállított Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács munkaszervezete felülvizsgálta a Nemzeti Program által meghatározott fejlesztési célokat, és kijelölte, hogy melyik az a tizenkét kiemelt projekt, amely prioritást élvez. Ezeknek a projektnek a koncepcionális tervezését a Fejlesztési Tanács már elvégezte, ami alapján ezeknek a fejlesztéseknek a megkezdéséhez, illetve végrehajtásához 13,7 milliárd forint szükséges. Ez az összeg részben hazai, részben uniós forrásból áll majd össze, jelenleg a kormányzat még nem rendelt költségvetési forrást a fejlesztésekhez.
Az alábbi 12 kiemelt projekt az, amelyek megvalósítása még az idén megkezdődhet:
A fejlesztési tanács hatáskörébe a térség gazdasági, környezeti vizsgálata és értékelése tartozik, valamint a tokaji borvidéket érintő ágazati fejlesztési tervek és programok véleményezése, és a borvidék területfejlesztési koncepciójának elkészítése. A közeljövőben megvalósuló programok elsősorban a helyi infrastruktúra fejlesztésére, valamint a térségi életpálya és képzési koncepció kidolgozására, a munkahelyek megtartására, és a fiatalok borvidéken tartására koncentrálnak. A megfelelő hatósági döntések megérkezése után a fejlesztési tanácsnál megkezdhetik a projektek pályázati felhívásának részletes kidolgozását, valamint kiírhatják a pályázatokat, amelyeken a borvidék huszonhét önkormányzata vehet részt, akik ezután használhatják fel a pénzt arra a célra, amire elnyerték. Az uniós pályázatok esetén a fejlesztési tanács az önkormányzatokat pályázati tanácsadással segíti.
Teljesen átszabják a tokaji termékpalettát
A fejlesztések mellett új portfóliószabályozás bevezetését is tervezik Tokajban. Tombor András, a tanács elnöke ezt azzal indokolta, hogy a jelenlegi termékskála nem átlátható, és olyan szabályozásra van szükség, mely a jelenleginél jobban segíti a minőségi bortermelést, az egységes stílus kialakítását, valamint a borok és a borvidék kommunikálhatóságát. Az új termékszabályozásban benne lesz, hogy milyen típusú borok készülhetnek majd, valamint várhatóan a korábbiakkal ellentétben szőlészeti és borászati eljárások is rögzítve lesznek. Ezzel azt fogják szabályozni, hogy egy adott terméktípusú bornak mekkora terméshozam mellett milyen stílusúnak kell lennie. A szabályozás betartását részben a minőségellenőrzési szint emelésével érnék el, aminek következtében megújítanák a Tokaji Borbíráló Bizottságot.
Ahogy azt korábban megírtuk, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács 2015. június 2-án bejelentett irányelvei alapján a termékportfólió csúcsát az aszú és az eszencia képezné. A Claessens International tanácsadó konzorcium javaslata szerint létrehoznának egy második osztályát az édes boroknak, amelyekbe a jelenlegi édes szamorodnik és késői szüretelésű borok kerülnének, azonos néven. Ennek az osztálynak a nevéről még nincs döntés, az is elképzelhető, hogy ezeket a borokat a jövőben csak szamorodninak, vagy késői szüretelésűnek hívják egységesen. Azonban az sem kizárt, hogy ez a termékcsoport kap egy új nevet. A megnevezés kiválasztásánál azonban fontos szempont lehet, hogy utalást tegyen arra: botritiszes szőlőszem is került a borba. A sajtótájékoztatón ismertetett irányelvek alapján az aszúk, és második édes boros kategóriába tartozó borok lesznek azok, amelyek használhatnák a Tokaji márkanevet.
A javaslat érinti a száraz borok forgalomba hozatalát is. Bár a javaslatban a száraz furmintnak a zászlóshajó szerepét szánják – hiszen a száraz furmintok a borvidéki termelés 60-65 százalékát tennék ki a tervek szerint 2020-ra, míg a bevételek nagyjából 52-57 százalékát adnák –, mégis csak „Tokaji borvidéken termelt” borként (az angol nyelvű anyagban From Tokaj-ként szerepel a kategória, ami kevésbé hangzik drámaian), nem pedig tokajiként lehetne forgalomba hozni őket.
Mi marad a címkén? És mi jöhet helyette?
Off-dry borok lennének a belépők
Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a második édesboros termékcsoporthoz hasonlóan, ez csak egy munkanév, és egy javaslat erre a megkülönböztetésre, nem ez a végleges ajánlás. A sajtótájékoztatón bemutatott irányelvek alapján azonban úgy tűnik, hogy a száraz boroknak eltérő márkanevet képzel el a nemzetközi tanácsadó csapat. A sajtótájékoztatón az irányelv pontos kivitelezéséről egyelőre nem esett szó, hogy ez a megkülönböztetés a címkén hogyan nézne ki, vagy a forgalomba hozatalt és az eredetmegjelölést hogyan módosítaná, ez még kidolgozás alatt van. További fontos változás lehetne a termékcsoportoknál, hogy létrehoznák az új, off-dry kategóriájú borokat, amelyek egyfajta belépőszintű borai lennének a borvidéknek: szintén kidolgozás alatt. Az elképzelések célja, hogy az új termékportfólióval, és a különböző márkanevek használatával a borvidéket a külföldiek számára is érthetővé tegyék.
A nemzetközi tanácsadócég az iránymutatásában kitért arra is, hogy érdemes-e az egyes boroknál a település-, vagy a dűlőnevet használni. A sajtótájékoztatón Szappanos Péter, a Tokaj Marketing Testület szakértője a dűlőnevek használatával kapcsolatban elmondta: az édesboroknál nem szükséges használni ezeket a megkülönböztetéseket. A száraz borok esetén viszont van értelme, hiszen ezeknél a termőhelyi eltérés sokkal markánsabban jelenik meg, mint az édeseknél, és az egyediség hangsúlyozását is segítheti.
A sajtótájékoztatón Mészáros László, a Tokaj Marketing Testület tagja az új irányelvekkel és lehetséges szabályozással kapcsolatban elmondta: bár félt akkor, amikor először látta és hallotta a terveket, de azok később világosnak tűntek számára. A Disznókő birtokigazgatója szerint a május 27-i borvidéki gyűlésen, ahol először bemutatták a tervezett termékportfóliót, a jelentős borászatok egyetértettek abban, hogy a javaslatnak van fókusza. Szerinte a javaslatot tovább kell fejleszteni, és finomhangolásra is szükség van vele kapcsolatban. Ez már részben a héten megtörténhet, mivel a jelentősebb pincészetek képviselői összeülnek a javaslat megvitatására.
Mégse a mádi lesz az egységes palack?
A szabályozás megújítása mellett, amelynek bevezetése 2016-tól várható, Tomborék tervezik, hogy tokaji bort csak egy egységes tokaji palackba lehessen letölteni. Bár a borvidéken 2012-ben elkészült egy tokaji vagy mádi palack, amelyet már a termelők egy része használ Tokaj-Hegyalján, elképzelhető, hogy 2016-tól új típusú palackba kell töltsék majd a boraikat. Az esetlegesen bevezetésre kerülő új palackra a Claessens még nem tett javaslatot, ez a közeljövőben várható a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján. Az, hogy marad-e a jelenleg már ismert Tokaj-palack, vagy esetleg egy új kerül bevezetésre, egyeztetések tárgyát képezi, azonban az új palack bevezetése komoly vitákat válthat ki a borvidéken, ahogy az új szabályozás is. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy az új termékszabályozás bevezetéséről a hegyközségi tanács tud csak döntést hozni.
Ahogy a fentiekben is látható, a változások üteme rendkívül gyors, kérdés, mikor lesz ennek eredménye. Tokajban azzal számolnak, hogy a Tokajinak, mint márka legalább hét év szükséges ahhoz, hogy megfelelő ismertséget és elismertséget vívjon ki magának a nemzetközi piacokon. Ha ez sikerül, akkor a számítások szerint a beruházások megtérülhetnek: a borágazatból és a kapcsolódó szektorokból eddig a borvidék jövedelme 20 milliárd forint körül alakult. Ez tíz év múlva a becslések szerint ennek a nyolc-tízszeresére nőhet.
Mi történik a Tokaj Kereskedőháznál?
Ahogy a borvidéken, úgy az állami tulajdonú borászatnál is megkezdődött 2013-ban egy megújulási folyamat, amely nem mentes a zökkenőktől, de egyelőre úgy tűnik, az eltervezett megújulás sikert hozhat a borászatnak. Tombor András szerint az állami pincészet előtt két út volt: vagy bezárják, vagy beleállnak, és teljesen átalakítják. A döntés tulajdonképpen a rendszerváltás óta húzódott, azonban, mint a korábbiakban is olvasható volt, a Kereskedőház szerepe a tokaji megújulásban nem csak annyi, hogy a borvidéki szőlő egyharmadát felvásárolja, hanem a minőségi megújulás egyik legjelentősebb letéteményese, hiszen már csak bizonyos minőségű szőlőt fognak felvásárolni 2015-től. De ne szaladjunk ennyire előre.
Ilyen lesz a tolcsvai telephely 2016 végére
A Kereskedőháznál állami pénzből már megkezdődtek azok a beruházások, amelyeknek köszönhetően az állami borászat Magyarország egyik legmodernebb pincészete lehet. Eddig a Kereskedőház tolcsvai telephelyén 2,5 milliárd forintos beruházást hajtottak végre, aminek keretében új, hűthető tartályokat tartalmazó csarnokot építettek, illetve a hordópark egy jelentős részét is lecserélték. Idén további 3,4 milliárd forintos beruházás várható a pincészetnél, aminek köszönhetően felépül a borászat új palackozóüzeme, amelynek 10 millió palackos éves kapacitására az erőteljesebb világpiaci jelenlét esetén szükség lesz, és amellyel megfelelő minőségben tudják letölteni az új borokat. A palackozóüzem alapjait már lerakták Tolcsván.
A Kereskedőház tolcsvai telephelyének teljes megújítása a tervek szerint 13,9 milliárd forintba fog összesen kerülni. A további fejlesztések nagyjából harmada lesz további technológiai fejlesztés, míg a fennmaradó összeg az építési költségeket fedezi. A tervekben új készáruraktár, szőlőfogadó és –feldolgozó, valamint egy látogatóközpont, egy új iroda és fogadóépület szerepel még Tolcsván.
A pincészet szegi telephelyét teljesen átalakítanák, nagyjából 3 milliárd forintból. Ez egyelőre egy becsült összeg, mert a pontos tervek még nem állnak rendelkezésre a többszintes pince renoválására, ahová a tervek szerint egy látogatóközpontot építenének, valamint az aszúk érlelése továbbra is itt történne. A pincészet a közeljövőben fogja kiírni a pályázatot a renoválási tervekre.
Áts Károly és csapata az új tartálycsarnokban
Visszakövetni, melyik bogyó került a palackba
Az új fejlesztéseknek valamint a termőhely-felmérésnek köszönhetően a Kereskedőháznál követhetővé válik a szőlő útja a tőkéről a palackig, ami fontos szempont a minőség emelésében. A fejlesztések azonban hiábavalóak lennének, ha nem lenne nagy mennyiségben megfelelő minőségű szőlő a borvidéken, ezért a Kereskedőháznál új szőlőfelvásárlási koncepciót dolgoztak ki, aminek az alapja a termőhely- és ültetvényállapot-felmérés. A szerződéskötés előtt álló termelőknek két lehetőségük van: vagy továbbra is szőlőtermesztői lesznek a Kereskedőháznak, akikre a borvidék szőlőtermelési törvényei vonatkoznak, vagy részt vesznek a pincészet Integrált Prémium Programjában, amely esetén a pincészet szigorúbb szőlőtermelési követelményeinek kell megfelelni.
Azok a szőlőtermelők, akik szerződést kötnek a pincészettel, ajánlásokat kapnak arra vonatkozóan, hogy milyen módszerekkel, milyen minőségű és milyen bornak való alapanyagot kell termelniük. A pincészetnél 2014-ben olyan árstratégiát alakítottak ki, amely alapján a magasabb minőségű szőlőt a pincészet magasabb felvásárlási áron veszi át. A felvásárlási árakat a pincészet 2014-ben nem csak a prémium programban résztvevő termelők esetén, hanem mindenki számára emelte. A prémium programban való részvétel biztosítékot jelent a pincészetnek, hogy nő a magasabb minőségű szőlő aránya, és a termelőnek is, hiszen ha követi az ajánlásokat, magasabb áron veszik át szőlőjét. Úgy tűnik, az új feltételek sok gazda számára csábítóak voltak, mivel a tavalyi 920 helyett idén több mint 1100 hektárra van a Kereskedőháznak felvásárlási szerződése, amiből a prémium programban résztvevő területek nagyjából 60 hektárt tesznek ki.
Az, hogy miért is ennyire fontos a Kereskedőháznál a magasabb minőség, és milyenek a pincészet 2014-es borai, a cikksorozatunk harmadik, záró részében derül ki.
A 33 éves futballkapus, Szappanos Péter alkotott Firmino, Mahrez és Kessie ellen, és mérleget vont: mi szólt a szaúdi szerződés mellett és ellene…
Megvan a szerződés; Szappanos Péter az al-Fateh együttesében folytatja karrierjét.
Szappanos Péter akár az EKL selejtező 4. köre előtt távozhat a Pakstól.
A szövetségi kapitány korábban azt nyilatkozta, egy pillanatát sem élvezte az Eb-nek.
Szappanos Péter parádézott a Magyar Kupa döntőjében és sziporkázott az újságírók gyűrűjében. A 33 éves labdarúgó rögös utat tett meg addig, hogy hős legyen. Erről is beszélt lapunknak, s arról, hogy Varga Barnabás kivédett büntetője és több megfogott ziccer helyett mit tart szakmailag a legfontosabbnak.
Akad, akinek a Paks menetelése, másnak a Fradi látványos góljai, a Fehérvár feltámadása vagy épp az Újpest összeomlása marad meg leginkább a szezon első feléből. Összeállításunkban azokat a futballistákat mutatjuk be, akik rendkívül sokat tettek csapatuk eredményességéért. Meg azokat, akik a legnagyobb csalódást okozták.
Az államtitkár szerint Brüsszel bábkormányt szeretne látni Budapesten, ennek vezetésére pedig a Tisza Párt elnökét szemelte ki.
A Loupe Színházi Társulás pilisvörösvári előadásán egy néző kérdéseket intézett a színészekhez.
