Montenuovo herceg Horthy Miklós ismerőse volt, így a korabeli elit tagja. Felsőházi tagként nem szavazta meg a három zsidótörvény egyikét sem, viszont aláírta azt a petíciót, amelyben több arisztokrata a háború gyors befejezésére kérte Horthy Miklóst. A nyilasok ezért letartóztatták, előbb Sopronkőhidán raboskodott, majd átszállították Dachauba. Az amerikai csapatok adták vissza a szabadságát, s bár minden józan ismerőse igyekezett lebeszélni, ő mégis visszatért Magyarországra, mert meggyőződése volt, hogy semmilyen bűnt nem követett el.
Minden földjét elvették, majd kivégezték
Az oroszok 1944 végén érkeztek meg a németbólyi kastélyba leszaggatták a csillárokat, a drága festményeken céllövészetet gyakoroltak, feltörték a pincéket is. 1945 áprilisában a mohácsi rendőrség el akarta vinni mindazt, amit az oroszok, a bolgárok és a helyiek meghagytak. Mikor ez ellen az egyik becsületes helyi ember úgy tiltakozott, hogy „tudtommal nincs olyan rendelkezés, mely a Herczeg úr értékeit elvehetni tőle”, azt a lakonikus választ kapta, hogy „nincs, de majd lesz”. Még az elővigyázatosságból a mauzóleum kriptájába befalazott legnagyobb kincseket, így például a herceg világbajnok szarvasagancs-trófeáját is megtalálták a gyanakvó rendőrök.
1945 után a herceg minden földjét elvették, ebből később 33 holdon gazdálkodott. Máig tisztázatlan körülmények között, 1951-ben, egy feljelentés nyomán elrejtett vadászfegyvereket talált a rendőrség, ezek egyikén rajta volt a hercegi monogram. Montenuovo Nándor herceget is perbe fogták, végül életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Elszállították Márianosztrára, de már a szállítás másnapján meghalt állítólagos tüdőgyulladásban. A rokonok közül többen úgy tudták, hogy az ÁVH verte agyon. A herceg földi maradványai a márianosztrai rabtemetőből 1966-ban kerültek át a németbólyi családi mauzóleumba.