Hosszú ideje beszélgetik és vitázik arról vérmérséklettől függően a magyar borszakma, hogy mit is jelent pontosan a kézműves szó. A Tizenhárom és fél most erről készített videót.
Alkonyi Kristóf és Ripka Gergely a Furmint Február nagykóstolóján járva megkérdezték erről a muzslai borvidéken gazdálkodó Bott Frigyest, aki rögtön a Somló-hegyi borászt, Györgykovács Imrét nevezte meg a kézművesség mintapéldájaként, aki a szőlészkedés és borászkodás minden mozzanatát feleségével kettesben végzi. Azt, hogy méretfüggő-e a kézművesség, Bott Frigyes sem tudja: kóstolt ugyanis ilyen jellegű borokat nagyobb pincészeteknél is. A borász a hitelességet fontosabbnak tartja ennél a jelzőnél.
A Bortársaság több munkatársát is megkérdezte a témáról a Tizenhárom és fél stábja. Ruprech Barna a vegyszerek hozzáadása nélkül, kis mennyiségben készített bort nevezné kézművesnek, de hozzáteszi, ez azért is jó a kérdés, mert nincs pontosan definiálva a kategória. Szerinte nem elsősorban a minőségről, sokkal inkább az egyediségről van itt szó: „Attól még hogy valami kézműves, még nem biztos, hogy jó” — összegez.
Az utca embere megosztottabb volt a témában: egy taxisofőr nem hitt a kézműves, pláne nem a bioborok létezésében, a Gozsdu udvar környékén bulizók már sokkal nyitottabbak voltak a kézművesség iránt és viszonylag képben is voltak.