Kinek a síremlékéhez megy ki a legtöbb külföldi turista a Fiumei úti sírkertben?
Meglepő lehet, de nem Gábor Zsazsa vagy Andy Vajna sírjához.
A Magyar Nemzeti Filmalap (Filmalap) működéséről tartottak pódiumbeszélgetést kedden a 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Cinema Total elnevezésű magyar kísérőrendezvényén.
A német fővárosban működő magyar kulturális intézetben, a Collegium Hungaricum Berlinben (CHB) rendezett pódiumbeszélgetést Nick Holdsworth, a Variety című amerikai filmes szaklap kelet-európai filmművészettel foglalkozó újságírója vezette. A brit újságíró a filmalap működéséről szerzett tapasztalatokról kérdezte a beszélgetés résztvevőit. Vitaindítóként felidézte, hogy Andrew G. Vajna kinevezése a filmipar megújításáért felelős kormánybiztosnak és az új filmtámogatási rendszer felállítása komoly aggodalmat keltett magyar filmes körökben. Három év után viszont az új rendszer legtöbb korábbi bírálójától már nemigen hallani kritikát, „kivéve talán Tarr Bélát” - tette hozzá.
Fekete Ibolya filmrendező egyebek között azt mondta: kezdetben volt félelem attól, hogy kizárólag közönségfilmeket lehet majd készíteni, de nincs arra irányuló nyomás, hogy mindenki „hollywoodi” filmet forgasson, és az állami támogatási rendszer működését nem a kormánybiztos személyes ízlése határozza meg. Kántor László producer kiemelte, hogy az utóbbi másfél-két évben kialakult az új szerkezet, és ugyan előfordulnak gyermekbetegségek, de a finanszírozás rendben működik. A rendszer átlátható, az elszámolás pontos és „nem lehet trükközni”, ami biztosan nehéz annak, aki máshoz szokott hozzá - jegyezte meg a producer, hozzátéve, hogy a filmalap nyitott és rugalmas, lehet tárgyalni a filmkészítés közben felmerülő gondokról. Ezt hangsúlyozta Mécs Mónika producer is. „Az új rendszer nem tökéletes, de mindig lehet beszélni” a képviselőivel - mondta.
Török Ferenc filmrendező egyebek mellett arról beszélt, hogy a következő időszak nagyon fontos lesz, mert megérkeznek „az új tehetségek, a következő nemzedék”, amely lendületet, energiát adhat a magyar filmnek. Miskolczi Péter, a filmalap gyártási igazgatója elmondta, hogy a szervezet eddig 170 filmprojekttel foglalkozott. Összesen 130 projektnél a forgatókönyvet fejlesztik, 6 filmet már bemutattak, további 6 elkészült, 10 filmnél az utómunkálatokat végzik, 17-nél pedig az előkészítésnél tartanak, és ezek közül 7 film forgatását az idén elkezdik. Kiemelte, hogy filmalap több elsőfilmes projektet támogat, és számos alkotás más partnerekkel együttműködésben, koprodukcióban készül. Arra a felvetésre, hogy mennyire lehet tartós az új filmtámogatási rendszer, és milyen módosulást eredményezhetnek politikai változások, például egy esetleges kormányváltás, Kántor László egyebek között azt mondta, hogy jelenleg húsz éve a legtöbb pénz áll rendelkezésre filmgyártásra, és „két évig biztosan megint nem készülnének filmek”, ha valamilyen változás miatt ismét új támogatási rendszert kellene kidolgozni.
Török Ferenc hozzátette, hogy a filmtámogatásban fontos a folyamatosság, mert egy film elkészítése sokáig tart, az első ötlettől a bemutatóig 4-5 év is eltelhet. A kedd esti beszélgetést angol nyelven folytatták nagyjából 50 fős közönség előtt. A rendezvényre meghívták Szász Jánost, a filmalap támogatásával készült első alkotás, A nagy füzet rendezőjét is, aki azonban nem tudott részt venni a beszélgetésen. A CHB hetedik éve rendezi meg a Cinema Totalt, amelynek célja, hogy minél nagyobb figyelem irányuljon Közép-Európa filmművészetére a Berlinale idején.