Több mint hetven eseményt rendeznek majd az október 11. és október 20. között létrejövő Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. Kiemelt esemény nincs, de a rendezvény egyik fő pilléreként tartják számon az Eötvös Péter vezénylésével a Budapest Music Centerben tartott két Ensemble Modern-koncertet.
„Az elmúlt években a kávézókkal és a kultkocsmákkal nyitottak a szervezők, így az is összetalálkozik a fesztiváleseményekkel, aki még nem rajongója a kortárs művészetnek. Nekem csak jó emlékeim vannak a korábbi Budapesti Őszi Fesztiválokról és a Café Budapestről. Most még kevésbé létrehozójaként, inkább fogyasztójaként veszek részt a sorozatban” – fogalmazott Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője az MTI-nek, utalva elődje, Vitézy Zsófia előkészítő munkájára.
„A régió muzsikusai egyszerre beszélik a zene univerzális és sajátosan egyedi karakterű nyelvét. Az innen elszármazó kiváló zenészek nagy száma legalább annyira feltűnő, mint az a szerep, amelyet az európai zene megújításában játszottak. Eötvös Péter és a világhírű Ensemble Modern arra keresi a választ, miként él ma e hagyomány a fiatal zeneszerző-generáció képviselőinél” – fejtette ki Bán Teodóra.
Az ügyvezető a fesztivál fontos elemei közé sorolta a Lépésváltás című tárlatot, az 1945 utáni magyar művészet újrarendezett állandó kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában. Az 1945 utáni korszak magyar művészetét az 1975-ben létrehozott Jelenkori Gyűjtemény mintegy 11 ezer műtárgya képviseli. Bán Teodóra hangsúlyozta, hogy a kollekció az újrarendezés után három fő szempont szerint mutatják be az elmúlt hetven év művészetét: a különféle együtt élő irányzatok, a korszakformáló kiállítások és a nemzetközi tendenciákkal való kapcsolódások rendszerében.
A Trafó Kortárs Művészetek Háza több kiemelkedő táncszínházi produkcióval szállt be a fesztiválba, egyik ezek közül Salamon Eszter Mesék a testtelenségről című alkotása. A Németországban élő koreográfus 2011-ben bemutatott tánckompozíciójából hiányoznak a táncosok, így meglepő élménnyel szembesülhet a néző. A nagyszebeni Radu Stanca nemzeti színházbeli vendégjátékát ugyancsak a pillérek közé sorolja az ügyvezető. Bulgakov Mester és Margarita című regénye rendhagyó adaptációban látható Balázs Zoltán rendezésében román és angol nyelven, magyar feliratozással. A nagyszebeni Radu Stanca a Nemzeti Színház és a budapesti Maladype Színház koprodukciójában Balázs Zoltán kétféle rendezői megoldást, két különböző változatot tár a néző elé.