Országértékelés a Tranziton: Rogán Antal és Schiffer András vitája

 

Az Ablonczy Bálint (Heti Válasz) által moderált beszélgetés folyamán szó esett az IMF-hitel visszafizetésének sikeréről, az államadósság mértékéről, a külhoni kettős állampolgárok szavazati jogáról, Magyarország függetlenségéről, a rezsicsökkentésről, a munkahelyteremtésről, a közfoglalkoztatásról, az oktatás és az általános szociális ügyek kérdéséről, továbbá a devizahitelekkel kapcsolatos problémákról. Arra nem derült fény, hogy Csányi Sándor valóban uzsorás-e, de az kiderült, hogy a legkedélyesebb összepacsizós fesztiválhangulatban is lehet okosan, súllyal és éllel bíró vitát folytatni, ami nem csak a politikai lózungokról, hanem valós problémákról szól. 

 

Ablonczy Bálint a vita elején feltette a kérdést: Rogán Antal és Schiffer András mennyire elégedettek az elmúlt három év eredményeivel? Rogán Antal az ügynöktörvénnyel nincs kibékülve: a jelenleginél sokkal világosabb, egyértelműbb és célravezetőbb javaslatot várna a kormánytól. Schiffer András az ügynöktörvénybe belekapaszkodva elmondta, hogy Rogán Antal frakcióvezetőként kötelezheti a kormányt arra, hogy december 31-ig terjesszen elő egy új ügynöktörvény-javaslatot. Schiffer András az elégedettség-elégedetlenség mérleget megvonva kijelentette: „nehéz pozitívumokat kiemelni az elmúlt három év eseményeiből, amikor a rendszer egészével van baj”, ellenben annyit hozzátett, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényt az LMP frakció sem véletlenül szavazta meg, aminek a kivitelezésében azonban már komoly nézeteltérések adódnak az ellenzék és a kormány között.

 

 

Ablonczy Bálint ezen a ponton felelevenítette az ellenzék aggályait a kettős állampolgárok szavazati jogával kapcsolatban: többen a választások tisztaságát is megkérdőjelezték, és felvetették a csalás, a visszaélés lehetőségét. Rogán Antal erre reflektálva elmondta: a parlamenti vita során az ellenzéki pártok a külhoni magyarok esetében akkor még teljesen mást állítottak, de nem csodálkozik, hiszen következetesen számít arra, hogy bármit csinálnak, az ellenzéknek úgysem fog tetszeni. A levélben szavazás módszeréről elmondta, hogy a rendszer valóban nem tökéletes, de a szükséges biztonsági alapelveket és óvintézkedéseket tartalmazza, ugyanúgy, mint az USA-ban. Rogán szerint ha a levélben szavazás az USA-nak megfelel, akkor jó lesz nekünk is. 

 

Schiffer hangsúlyozta, hogy a kritizálás ellenére az LMP-től távol áll, hogy jó előre megkérdőjelezze a 2014-es választások becsületességét, ezért minden politikai erőnek tiszteletben kell tartania a kormány döntését, és a következő hónapokban arra kell mozgósítania minden erejét, hogy a határon túli magyarokat tájékoztassa a kettős állampolgárság és a szavazati jog lehetőségéről. A vitapartnerek végül megállapodtak abban, hogy szeptemberben visszatérnek a választójog kérdésére, de Rogán később hozzátette, hogy a maga részéről nem szívesen nyúlna hozzá a kevesebb mint egy évvel a választások előtt a választójogi törvényhez.

 

 

Schiffer András elárulta, hogy az LMP a kettős állampolgárság megszavazásán túl azt is jó iránynak tartja, hogy a kormány a megelőző években extraprofitra szert tett cégeket, szektorokat igyekezett fokozott tehervállalásra kényszeríteni. Az LMP-s képviselő szerint abban a legtöbb politikai erő egyetért: Magyarország számára az egyik legfontosabb stratégiai kérdés az, hogy „25 év után az ország egészen tragikus függőségét hogyan lehet csökkenteni”. Az már egy másik kérdés, hogy szerinte az elmúlt három év politikája alkalmatlannak bizonyult Magyarország kiszolgáltatottságának csökkentésére. 

 

Rogán szerint az elmúlt három évben ennek pont az ellenkezője történt, a kormány ugyanis a családi adókedvezmény bevezetésével alacsonyabbá tette a magyar családok adóterheit, és nem rég sikeresen visszafizette az IMF hitelt is, ami mind azt mutatja, hogy Magyarország meg tudta szüntetni külső függőségét. Rogán úgy fogalmazott, hogy „az IMF-hitel sokkal drágább, mint ahogy azt a kamatlábai mutatják”; leginkább azért, mert az IMF általában azt szokta a kormányoktól követelni, hogy csökkentsék a béreket, a nyugdíjakat, és azt is, hogy lehetőleg külföldre privatizáljanak olyan stratégiai ágazatokat, mint a közműellátás, vagy az energiaszektor. 

 

Mivel a szocialista kormányok ezt mind megtették, nem véletlen, hogy 2002 és 2010 között kétszeresére, háromszorosára emelkedtek a rezsiköltségeink. Az IMF-től való szabadulás éppen ezért a mozgástér kitágulását jelenti: „mi dönthetünk a rezsiköltségekről, mi szabályozhatjuk az árakat, akár még az infláció mértékét is”. A Fidesz frakcióvezetője azt is nagy sikerként könyvelte el, hogy az ugyanebben az IMF-programban részt vevő országok közül az elmúlt esztendőkben mi fönt tudtuk tartani a társadalmi békét: nálunk is ugyanúgy lehetnének tüntetések, sztrájkok, sorra megbukó kormányok, mint Görögországban, vagy Portugáliában. Mindezen túl az is a kormány érdeme, hogy Magyarország végre kikerült a túlzott deficit eljárás alól, ami végigkísérte a szocialista kormány tevékenységét. 

 

 

Ablonczy Bálint a függőség témakörét továbbfűzve a bankszektor kérdését kezdte el feszegetni, és Lázár János pár nappal ezelőtti nyilatkozatából kiindulva kérdezte Rogán Antalt: ő is uzsorásnak tartja-e Csányi Sándort? Rogán erre csak annyit reagált, hogy ő nem szeretne belefolyni a ma már a bíróságon zajló küzdelembe, ahol idővel kiderül, hogy Csányi valóban uzsorás vagy sem. Annyit viszont elmondott, hogy „amikor a magyar bankrendszer jelentős része a devizahiteles konstrukciót kitalálta, uzsorásként viselkedett a magyar polgárokkal, a kormány pedig fellép az uzsorások ellen". Schiffer Andrásnak erről teljesen más a véleménye: szerinte végre azzal kellene szembenézni, hogy kudarcot vallott az a felzárkózási pálya, amit 1990-ben a magyar politikai elit kitűzött az ország elé; és azt is be kell látni, hogy az elmúlt 3 év politikája minden propaganda hadjárat ellenére nem jelent fordulatot a megelőző 20 év téves gazdasági irányával szemben.

 

Schiffer szerint a hitel visszafizetését lehet ünnepelni, de nagy tévedés az IMF és a függőség közé egyenlőségjelet tenni, mert a függőség nem csak az államadósságról szól, különösen amikor a magyar gazdaság torz rendszerét teljes egészében kellene átalakítani: „Magyarországnak 2014-ben egy kormányváltásnál radikálisabb fordulatra lenne szüksége” – fogalmazott. Az IMF-hitel visszafizetése tehát nem jelenti az államadósság csökkenését, aminek aránya ma 82,4 százalék. „Amihez ha hozzávesszük a magánnyugdíjpénztári befizetésekből származó háromezer milliárdos összeget, amit a kormány eltapsolt, akkor azt látjuk, hogy nőtt az adósságszolgálat, mert ez a lenyúlt összeg kötelezettséget jelent az államnak a jövő nyugdíjba vonuló generációival szemben” – hangsúlyozta Schiffer. 

 

Az LMP-s politikus szerint összességében mindez azt jelenti, hogy Magyarország valójában rosszabbul teljesít. Úgy véli, ez részben annak is köszönhető, hogy az ország elhibázza a szerepfelfogását a nemzetközi tárgyalóasztaloknál. Ahelyett, hogy igazodna a különböző hatalmi központokhoz, „az utóbbi három évben részben felesleges, részben pedig a jelenlegi hatalmi elit érdekeit szolgáló kérdésekben Magyarország konfliktust vállal, és ami valóban nemzeti sorskérdés lenne, ahol Magyarországnak kőkeményen kellene érdeket érvényesíteni, ott nincsenek tárgyalópozíciói”. Schiffer szerint ilyen lenne például az, hogy a termőföldet vonjuk ki a tőke szabad áramlása alól, a ciános technológiát egész Európában kötelező érvénnyel tiltsuk be, vagy küzdjünk egy nagyobb fokú adó- és bérharmonizációért az EU-n belül. 

 

 

Rogán mindezzel abszolút nem értett egyet. Szerinte Schiffer nem abból a nézőpontból indul ki, hogy mi volt itt 2008-2009 előtt. A fideszes politikus úgy véli, könnyű Magyarország teljesítményét más országokéhoz hasonlítani, de inkább onnan kellene közelíteni, hogy ki mekkora államadósságot örökölt. Például ha mi is annyit vehetnénk ki az államkasszából, mint a csehek, a lengyelek, vagy a szlovákok, akkor a magyar gazdaságpolitika mozgástere is sokkal nagyobb lenne, és többet költhetnénk a jóléti ügyekre, például a felsőoktatásra vagy a szociális rendszerre. Éppen ezért képtelenség volt egy olyan szisztémát fönntartani, amiben korkedvezménnyel, 40 évesen nyugdíjba lehetett vonulni. Rogán elmondta, ez a rendszer 1995-ben Horn Gyula miniszterelnöksége alatt alakult ki azért, hogy az emelkedő munkanélküliséget el lehessen kendőzni.

 

Rogán Antal szerint a jelenlegi kormány elég bátor volt ahhoz, hogy hozzá merjen nyúlni olyan kiadásokhoz, amik korábban tabutémát jelentettek: például fölülvizsgálták a nyugdíjrendszert, a szociális rendszert; megszüntették az igazságtalan korkedvezményes nyugdíjazást, „amit az ország nem tudott elviselni”, mert sértette az igazságérzetét, mondván miért kapjon segélyt az, aki egyébként tudna dolgozni. A Fidesznek a növekvő munkanélküliségre is volt hatékony megoldási javaslata Rogán szerint: a közmunka programban résztvevők munkával kétszer annyi pénzt kapnak, mintha segélyt fizetnének nekik. „Ráadásul ez egyfajta visszavezetés a munka világához.” Schiffer szerint ezt a statisztikák nem támasztják alá, mert a közfoglalkoztatottak közül mindössze 1-2 százalék az elsődleges munkaerőpiacra visszatérők aránya. A közmunkaprogram ráadásul többletköltség az államnak, mert a segélyek kifizetésénél többe kerül az államnak a közmunka programot fenntartani. 

 

 

Schiffer szerint az alapvető probléma és a munkanélküliségi nagy arányának oka abban keresendő, hogy komplett megyeszékhelyek és megyék sorsa függ egy-egy ide települt külföldi multi cégtől, de ezek egyáltalán nincsenek tekintettel a magyar állam és a magyar embereket igényeire. Az LMP szerint a tartósan munkanélküliek számára a valódi alternatívát a helyi kisvállalkozások jelenthetik. Azonban a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági környezet kedvezőtlenül hat a vállalkozási rátára: érthető, hogy nincs vállalkozó kedv egy ilyen gazdasági környezetben. Schiffer azt is elmondta, hogy ők nem szeretnének megszabadulni az Auditól vagy a Mercedes-től, de amíg csak ezek a típusú cégek adják a legtöbb magyar munkahelyet, Magyarország nem lesz más, mint egy összeszerelő ország. Azonban amíg a kormány nem akar a tudásba, vagyis a felsőoktatásba befektetni, sőt, inkább a Bajnai-kormány munkáját folytatva, egyre több pénzt von ki belőle, addig nem lesz itthon perspektíva a fiatalok számára, és Magyarország sem fog jobban teljesíteni. 

 

*

 

Fotó: Tranzit.