Kihívások előtt a hagyományos borászat

A tápértékjelölési rendszert a 2024-es szüret termékeinél alkalmazták először.

Vörösben van még hova fejlődni, de fehérboraink jók – foglalta össze Horkay András a magyar borok aktuális helyzetét. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint az alsó- és középkategóriás borok minőségének javítása most a fő feladat, de a minisztérium addig sem tétlenkedik: Országkóstolót indít a legjobb hazai fehérborok megismertetéséért.
Két kezdeményezést is bejelentett július 18-án Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Kiss Eliza, a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, illetve Horkay András, az Országos Borbíráló Bizottság elnöke. A magyar borászat, és borágazat a magyar mezőgazdaság büszkesége – kezdte a sajtótájékoztatót Fazekas Sándor. Azért, hogy az ágazat még sikeresebb legyen, és a világ élvonalában tartsák számon a magyar borokat, a korábban bejelentett Nemzeti Borkiválósági Programon belül bejelentették az Országkóstoló rendezvénysorozatot, valamint azt, hogy a minisztérium szeretne stratégiai partnerséget kötni a borkereskedőkkel.
12 milliót költenek rá
A most induló, a minisztérium égisze alatt futó Országkóstoló sorozat keretein belül az Országos Borbíráló Bizottság idén a fehérborokat fogja végigkóstolni, melyeket a termelők nevezhetnek be a bírálatra a másfél hónapja felállított testülethez. 2014-ben a vörösborok és a rozék kerülnek együtt sorra. Az Országkóstoló nem borverseny, a célja az, hogy megtalálják azokat a minőségi borokat, amelyek példaként szolgálhatnak a többi borász számára, és amelyeket a fogyasztók is nyugodtan választhatnak. Fontos kikötés a nevezni kívánó borokkal szemben, hogy minimum 750 forintba kell kerülniük, valamint legalább 500 palackos tételnek kell lenniük. Egy pincészet három borral nevezhet augusztus 9-ig, a pontos szabályrendszert itt lehet megtalálni.
A borásznak 4 bort kell beküldeni az OBB-hez, akik két fordulóban vizsgálják a beküldött mintákat. Az első körben csak eldöntik, hogy a bort érdemesnek tartják-e arra, hogy bekerüljön a kiadványba. Ha nem, akkor a maradék három palackot visszaküldik a termelőnek. A bírálók a második körben készítik el a pontos ajánlásokat és borleírásokat. A felhasznált palackok árát a Vidékfejlesztési Minisztérium kifizeti a termelőknek, akik minden nevezett borukról visszajelzést kapnak az OBB-től. A minisztérium az Országkóstolókra 12 millió forintot különített el.
A bort nem csak a termelő, hanem a borkereskedő is benevezheti, a termelő tudtával. A borkereskedőkkel való együttműködés fő célja a párbeszéd, illetve a piaci ismeretek megosztása, amivel elősegíthetik a magyar borok szélesebb körben történő terjesztését, tudtuk meg. Az egyes Országkóstolók után a minisztérium egy-egy kiadványt fog készíteni a legjobb borokkal, amiben az együttműködő kereskedők megjelenési felületet kapnak. A kiadványban pontos borleírások és ajánlások lesznek, a borok teljes analitikájával. A kiadvánnyal a borfogyasztóknak szeretne segíteni a minisztérium, aminek a kinézete, illetve a terjesztési szisztémája egyelőre még nem ismert.
Javítani kell az olcsóbb borokon
Fazekas Sándor és Kiss Eliza a Mandiner kérdésére elmondták: pozitívan látják a magyar borászat helyzetét. A vidékfejlesztési miniszter szerint a magas minőségű boraink már most is kiválóak, ezért a közép- és az asztali kategória borait kell javítani. Ehhez, ha szükséges, újabb törvényeket is hoznak. Elmondta továbbá, hogy új ültetvények telepítésére is lesz támogatás, ahol elsősorban azt szeretnék, ha a gazdák a magyar szőlőfajtákat részesítenék előnyben, és helyi karakterek jelennének meg a borban.
Kiss Eliza miniszteri biztos folytatta a miniszter gondolatmenetét: szerinte először itthon kell rendet tenni, utána léphetünk nemzetközi porondra. Kiemelte az idén életre hívott Borkiválósági Programot, mely hat területen tevékenykedik a Borászok 12 pontja alapján. Ő is a magyar szőlőfajták fontosságát hangsúlyozta, illetve azt, hogy ezentúl gyorsabb lehet az adminisztráció, mert a feladatok egy része a hegyközségekhez került vissza. A miniszteri biztos beszélt arról is, hogy az igazgatási és az érdekvédelmi feladatokat külön osztályok látják el az eddigiekkel ellentétben, ezzel is igyekeznek megkönnyíteni a borászok életét, és pontosabbá, gyorsabbá tenni az ügyintézést.
Személyi megújulás kell a borágazatba
Kiss Eliza szerint a magyar borágazatban személyi megújulás is szükséges, ennek egyik első lépéseként 103 új hegybírót neveztek ki, valamint készül egy életpálya-modell is, amely nem csak a borászatot érinti, ezért igyekeznek a határterületek foglalkozásait is vonzóbbá tenni. Cél az is, hogy minél több fiatal kutatót vonjanak be a kutatóintézetek munkájába. A Vidékfejlesztési Minisztériumnál kiépítenének egy pályakövetési rendszert is, amivel figyelni tudják a friss diplomások útját a munkába, és a tapasztalatok segítségével később fejleszteni tudják az oktatási rendszert. Ezeken túl Kiss Eliza lapunknak elmondta: mindenképpen szükségesnek tartja a fogyasztók képzését is, amiben szerinte a vendéglátóknak és sommeliereknek kitüntetett szerepe van.
Horkay András a magyar borok minőségéről még elmondta, hogy büszkék lehetünk rá, de valójában csak idehaza vagyunk világhírűek. Az OBB elnöke úgy látja, hogy a hazai fehérek minősége nagyon magas, nemzetközi szinten is komoly értéket képviselnek, akár tokaji borról beszélünk, akár balatoniról, egriről vagy somlóiról. A vörösök szerinte egy sajátos magyar stílust képviselnek, és bár ezek is magas minőségűek, még nincsenek a fehérek szintjén. Horkay András is azzal zárta a gondolatait, hogy szükség van azonban arra is, hogy a fogyasztót képezzük, hogy mindenki megismerje Magyarország legjobb borait. Remélik, hogy az Országkóstoló kiadvánnyal sikerül hozzájárulniuk ahhoz, hogy a fogyasztók magas minőségű magyar borokat is vásároljanak.