Péterfy Sarolt kitért arra: Jékely kortárs költőkkel való összekapcsolásának ötlete már korábban megfogalmazódott benne, és a megvalósításban remekül egymásra találtak a centenárium kapcsán őket felkereső kiadóval. Mint mondta, lehetőséget kívánt adni arra, hogy a korábban irodalomtörténészek által kialakított Jékely-képet mai költők újítsák meg. Milkovich Eszter, a kiadó vezetője a Könyvhétre megjelenő másik büszkeségükként beszélt a szintén száz éve született Weöres Sándor verseinek válogatáskötetéről. Az idei könyvfesztiválra megjelent gyermekvers-válogatás után most a diákok és felnőttek számára gyűjtötték össze a költő legjelentősebb alkotásait. A verseket, ahogy a Kutyafülű Aladár esetében, úgy ennél a kiadványnál is Steinert Ágota irodalomtörténész válogatta – tette hozzá.
A gyerekeknek most is készültek verseskötetekkel – folytatta a kiadóvezető. A Családi kör című antológia, amelyet Havas Katalin állított össze, Arany Jánostól a kortárs alkotókig gyűjti össze a családról szóló verseket. Ennek megfelelően a klasszikus családkép mellett megjelennek a csonka családok érzékeny, a gyermek szemszögét érvényesítő ábrázolásai is – tette hozzá. Újdonság ezek mellett Buda Ferenc első gyermekvers-kötete, a Doromboló, és Kányádi Sándor Küküllő kalendárium című, tizenkét verset tartalmazó lapozó könyve, amely Milkovich Eszter elmondása szerint ebben a formában most jelenik meg először Magyarországon. Mindkét kötetet Keresztes Dóra illusztrálta.
Egészen másfajta érdeklődésre számíthat Fráter Zoltán irodalomtörténész Karinthy, a városi gerilla című, új kötete, amely a teljesség igényével mutatja be és értelmezi a költő, író megnyilatkozásait. Az irodalmár az MTI-nek elmondta: az összes, Karinthy Frigyessel készült interjú, riport, illetve minden ismert, nyomtatásba került reakciója, körkérdésre adott válasza, megnyilatkozása szerepel a kötetben, s ezek szerinte mind „egy irányba mutatnak”. A költő a sajtót és saját népszerűségét tudatosan felhasználva arra törekedett, hogy művei mellett közvetlenebbül is képviselje a nézeteit, amikben hitt, vagyis a gondolatszabadságot, a játékosságot, a szó erejét, az emberséget – fogalmazott a szerző.