„Egészen vissza kell mennünk az ókori római Pannóniáig, hogy megtudjuk, itt mindenütt termesztették már akkor is a szőlőt. Ugyanúgy, ahogy a zalai részeken, Kőszegen, Kőszeghegyalján, Ság-hegyen, Kissomlyón is finom borokat szűrtek. Ha a megye nagyságát és a szőlőterület méretét tekintjük mércének, akkor tényleg nem tartozik a borturizmus felkapott célpontjai közé” – válaszolta Márkus Béla borász-sommelier az Alpokalja Online kérdésére, miszerint lehetne-e híres Vas megye a borairól.
Szó nincsen már savasságról
Márkus Béla elmondása szerint bár saját borvidéke nincs a megyének, három is belenyúlik területébe: a soproni borvidék körzetei közül Kőszeg, Csepreg és Vaskeresztes; a Ság-hegy és a Kissomlyó a Nagy-Somlói borvidék része; Bérbaltavár és környéke pedig a zalai borvidékhez tartozik, ahonnan korábban jelentős mennyiségű pezsgőalapbort vitt el a BB. A borász-sommelier szerint a megye gyakorlatilag teljes területe alkalmas a szőlőművelésre, a kisebb szőlőhegyeken, domboldalakon, mint a Vasi Hegyhát, a Kemenesalja vagy Celldömölk és Sárvár környéke már most is vannak szőlők, ezek azonban nem borvidéki besorolást kaptak, hanem egyéb bortermő hely besorolást.
A Vas megyei borra már nem lehet rásütni a pecsétet, hogy az savas lenne, mondta Márkus Béla, szerinte az ugyanis a tömegtermelésre berendezkedett korábbi időszakok szőlőtermesztésének eredménye volt. Ma a megfelelő tőketerhelésű ültetvényeken tökéletesen beérik a szőlő, a belőlük préselt borok harmonikus sav– és alkoholtartalommal rendelkeznek, fajta és termőhely karakteresek, jól érlelhetőek, élvezetesek, fogalmazott a borász, aki szerint a melegebb időjárás is segít ezen.
Többre is lenne igény