A produkciót a bemutatót követően csütörtökön is láthatja a közönség a Szkénében. Az előadás a jisei – a zen szerzetesek, szamurájok és haikuköltők a halál mezsgyéjéről írt verseinek – világát igyekszik megragadni és közvetíteni zenés-táncos színházi nyelven – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, a produkció címét adó jisei szerzője Shohi 1750-ben, a nyolcadik hónap tizennegyedik napján, 79 évesen halt meg. Az asagao (hajnalka) egy kúszónövény, amely augusztus táján virágzik különböző színekben. Virága hajnalban nyílik és még aznap elhervad, innen a japán neve: reggeli arc. Mivel virágai ilyen rövid életűek, ezért e növény a múlandóság szimbóluma.
Az előadás zenéjét három zeneszerző-zenész írta és játssza, három táncos-koreográfus táncolja és koreografálta. A produkcióban táncosként Dézsi Kata, Gemza Péter és Ishii Junya, zenészként Kovács Márton (hegedű), Márkos Albert (cselló) és Mezei Szilárd (brácsa) lép színpadra. A jelmez Keszei Borbála, a fény Payer Ferenc munkája.
A közlemény Márkos Albertet idézi, aki elmondta: a jisei irodalommal buddhista főiskolás korában találkozott, és azóta több ízben is foglalkozott vele, például a Pont Műhelyben Keszég László rendező-színésszel. „Alkalmanként elhívnak zenés-táncos improvizációs műhelyekbe, olyankor egy-egy jiseiből kiindulva egészen épkézláb eredmények születnek. A versek filozofikus tartalma képekben elevenedik meg madarakkal, erdőkkel, téllel, köddel, faggyal, virágokkal, illatokkal, természeti hangokkal” – idézi a közlemény a művészt.