A nyolcvanas évek ellenkultúráját bemutató plakátkiállítás nyílik kedden a Budapesti Történeti Múzeum Budapest Galéria Kiállítóházában.
A tárlat, amelyet Klaniczay Gábor történész, egyetemi tanár nyit meg, mintegy négyszáz plakátot mutat be kronológiai sorrendben. Az első teremben a Beatrice 1978-as koncertjére hívó grafikák láthatók, amelyeket Bernáthy Sándor készített – mondta Bp. Szabó György grafikus, a plakátok gyűjtője, a kiállítás összeállítója az MTI-nek. Úgy vélte, a tárlat egyrészt nosztalgikus hangulatot teremthet, másrészt reprezentálja az akkori „legszabadabb zenei stílusokat”. Kezdetben saját zenekara, a Bp. Service fellépéseinek plakátjait tette el emlékbe, majd a kortárs alternatív zenekaroktól gyűjtött be hasonló grafikai alkotásokat.
A kiállítás szervezője megjegyezte: válogatása szubjektív, nem a nyolcvanas évek teljes körű korképe, inkább a saját zenei ízlését tükrözi. Azok a zenekarok, amelyek plakátjait összegyűjtötte, nem léphettek fel a Kádár-rendszer utolsó évtizedében a televízió és a rádió műsoraiban, továbbá nem tettek vizsgát az Országos Rendező Irodánál sem. Mások mellett ilyen formáció volt Molnár Gergely együttese, a Spions, az 1980-ban színre lépett, szentendrei képzőművészek által létrehozott Bizottság, az URH, a Balaton, a VHK, az Európa Kiadó, az ef. Zámbó Happy Dead Band, az Ugatha Christie, a Luna Orchestra, a Kontroll Csoport, a Trabant, a Kampec Dolores és a Neurotic.
A plakátkiállításon helyet kapott még az Embersport, az Aktus, az Electric Petting, az Art Deco, a Hús, a Spenót, a Matuska Silver Sound, az Apropó, a Himnusz, a Tudósok, a Balkán Tourist, a Sziámi, az Ági és a fiúk, a Lacht El Bahhtar, a Sexepil, a Csokonai Vitéz Műhely, a CMC, a Szkárosi konnektor, a 2-es Műsor, az Új Modern akrobatika és a Lois Balast, és szerepelnek a tárlaton alternatív tánccsoportok plakátjai is. Az alternatív zenekarok plakátjai még a számítógépes technika előtti időszakból valók, és legtöbbször az éppen ráérő zenészek készítették azokat.
Klaniczay Gábor a kiállításhoz írt ajánlójában úgy fogalmazott: „amikor ezeket a plakátokat most, egy negyedszázaddal később a Budapest Galéria Kiállítóházának falán szemlélhetjük egybegyűjtve, nem csak a történelmi hangulat érinti meg az embert, a hajdan-volt underground nosztalgiája. Látnunk kell azt is, hogy az ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években világszerte elterjedt vizuális nyelvezetének Magyarországon is voltak eredeti, tehetséges képviselői”. A tárlat május 26-ig látható a Budapest Galéria Kiállítóházában.
Makovecz Imre nélkül sem 1998-ban, sem 2010-ben nem sikerült volna választást nyerni, és nem születtek volna meg a polgári körök sem. Orbán Viktor erről és a makoveczi világészlelésről is beszélt a Műcsarnokban, az építész születésének kilencvenedik évfordulójára emlékező nagyszabású tárlat megnyitóján.
A belszélgetőpartnerek a kormányt bírálták elnyomásért, ám a közönség első kritikus kérdésére ők maguk reagáltak lekezelően és agresszívan.
Százötven éve, 1875. november 13-án született az Arad megyei Magyarpécskán a magyar kultúrpolitika egyik legnagyobb alakja.
A sikeres kínai üzletember bőkezű mecénás, aki támogatja a kultúrát, szülőföldjét és alma materét, míg gyermekeit elit oktatási intézményekbe járatja. Kádár Gergely írása.
A Mandiner küldetése több, mint a hírek közvetítése. Azon dolgozunk, hogy a konzervatív értékeknek erős, világos és hiteles hangot adjunk. Ebben most Ön is segíthet.
Kis magyar futballabszurdum.
A világ túl nagy befolyással bír az istenképünkre (is). Mintha mi tudnánk jobban mindent – mintha mi lennénk a középpontban. Alázat nélkül nem fog menni. Vágvölgyi Gergely írása.
Aki eddig azt hitte, a TISZA színesítene és diverzifikálna, az legott kezdje meg e téren is a gyászmunkát: úgy tűnik, a párt sokkal inkább meghosszabbítja az egészet Bicskéig. Francesca Rivafinoli írása.
