Demeter Zoltánnál járt a Bortársaság csapata. A tokaji borász a bodrogkeresztúri Kakas-dűlőbe vitte őket, hogy a dűlő legfelső részén található rioitbányánál megmutassa, hogyan néz ki a terület talajszerkezete. Demeter Zoltán szerint a termőhelyi egyediség felmutatásához idősebb ültetvény kell – a Szerelmi-dűlő tőkéinek kora hatvan év, a Bodában pedig közel száz éves a szőlő – és az, hogy a szőlészeti munka során ne kerüljön sor tápanyag-utánpótlásra. A borász a 2012-es évben áttért a biológiai növényvédelemre: az ültetvényeit csak rézzel és kénnel permetezte, bár megjegyezte, ebben az évben amúgy sem lett volna szükség komoly permetezésre.
A borász szerint a legfontosabb feladat megtalálni azt az bogyóérettségi pontot, amikor a szőlőben a sav és a cukor egyensúlya tökéletes. A 2011-es borokról elmondta, hogy a szüret során próbálta megközelíteni és sikerült elkapnia azt a legkisebbb alkoholtartalmat produkáló érettségi pontot, ami már nem mutat fel a bor ízében éretlenséget. A cél a jövőben a tisztaságon és a termőhelyi egyediségen kívül az elegancia a borokban.