Nagy Kornél történész olyan dokumentumokat talált, amelyek azt bizonyítják: legalább az 1200-as évig visszanyúlóan van bizonyíték a magas színvonalú hegyaljai szőlőtermesztésre, a korabeli okiratokban pedig ma is létező dűlőnevek is szerepelnek.
Nagy Kornél történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa olyan levéltári adatokat talált nemrég, amelyek azt bizonyítják, hogy Tokaj-Hegyalján már az 1200-as években is termesztettek szőlőt. A történész kutatásai során számos olyan 13., 14. és 15. századi levéltári forrást talált, melyben konkrét hegyaljai dűlőneveket említenek.
Nagy Kornél kutatásai azt igazolják,
hogy az 1200-as évektől írásos nyoma van a hegyaljai szőlőkultúrának. Az aszú korábbi említését nem sikerült fellelni, de a történész elmondta: a források alapján lehet tudni, hogy miként folyt a szőlőművelés és mikor volt a szüret. Ezek az adatok nem bizonyítják, hogy aszúborok is készültek, de olyan termelési körülményekre utalnak, hogy elvileg elképzelhető, hogy a 16. századi említést megelőző évszázadokban is készülhetett aszú, vagy legalábbis szamorodni típusú édes bor – áll az Inforádió hírében.
Mint az az Inforádió Hordóminta magazinjában elhangzott: a borvidéki mítoszok szerint az első aszúbort Szepsi Laczkó Máté készítette a 17. század elején. A történész szerint ez azonban biztosan nem állja meg a helyét, hiszen Szepsi Laczkó Máté korábban élt, és ha az első aszút nem is neki köszönhetjük, nagy szerepe volt a borvidék életében, hiszen ő volt az, aki központi szerepbe helyezte a furmintot.
Legalább hétszáz éves dűlők
A történész kutatása szerint az első oklevélben említett dűlő az erdőbényei Szent Margita (a mai Magita), ezt egy 1200-as dokumentum említi. A szintén erdőbényei Meszesen 1255 óta, a a sátoraljaújhelyi Oremuson 1333 óta, a sárospataki Megyeren 1342 óta, a mádi Kővágón és a mezőzombori Disznókőn 1413 óta, a tállyai Hasznoson 1462 óta, az olaszliszkai Előhegyen pedig 1474 óta folyik a szőlőtermesztés. A történész kutatásai várhatóan fél éven belül, egy Mádról szóló ismeretterjesztő kiadványban jelennek majd meg, néhány év múlva pedig egy tudományos munka formájában is szeretné majd publikálni mindezt Nagy Kornél.
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A magyar párton fog múlni Románia fejlődése is.
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
