Jó a Balaton vízminősége

Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetőjének tájékoztatása szerint a Balaton vízszintje szerdán 54 centiméter volt, 16 centiméterrel kevesebb a nyár végi szabályozási szint minimális értékétől. Ez ugyan semmiféle vízminőségi gondot nem okoz, és rendkívülinek sem mondható, de a személy- és kereskedelmi hajózást már jelentősen nehezíti. Több kikötőben is aktuálissá vált a fenntartó jellegű kotrás, amihez nem feltétlenül szükséges hatósági engedély, az érintettek mégsem végzik el a munkát, mondván: nincs lehetőség a zagy elhelyezésére – jelezte Pécseli Péter. Véleménye szerint a kérdés inkább anyagi jellegű, hiszen léteznek jó ideje nem működő, de üzemelési engedéllyel rendelkező zagyterek, amelyeket némi ráfordítással ismét aktívvá lehetne tenni. Azonban vita zajlik arról, hogy kinek kellene erre költenie: az önkormányzati tulajdonú hajózási társaság szerint állami alapfeladatról van szó, az érintett hatóságok álláspontja szerint viszont nem – tette hozzá.

A szakember emlékeztetett arra, hogy 2004-ig a vízügynek rendszeresen kellett vékonyréteg-kotrást végeznie a Balaton medrében, így távolítva el jelentős mennyiségű szerves anyagot a tóból. Ezt követően azonban annyira javult a tó vízminősége, hogy a szakemberek véleménye megoszlott arról, szükség van-e a rendszeres kotrások folytatására. Így a fiskális szempont döntött, és jelentős összegeket spóroltak meg a vékonyréteg-kotrás elhagyásával – mutatott rá. Pécseli Péter tájékoztatása szerint a zöldalga, más néven  békanyál felszaporodása a part menti sekély, hamar felmelegedő vizekben nyár végén természetes jelenség. Azon kívül, hogy csúnya, nem rontja a víz minőségét, és nem okoz semmiféle kiütést – hangsúlyozta. Eddig két strandról érkezett bejelentés amiatt, hogy a fürdőzőkön piros kiütések keletkeztek, amit nem a békanyál, hanem a nagy tüskés hínár okoz. Az önkormányzati strandok zöménél igyekeznek eltakarítani mind a hínárokat, mind a békanyálat, amíg tart a szezon – mondta Pécseli.

A Balaton kiváló vízminőségét az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete is megerősítette a napokban, Vörös Lajos az intézet kutatója arról tájékoztatta a tó körüli önkormányzatokat, hogy vízminőség a kánikulában is kitűnő, ezen az alacsony vízállás sem változtatott. A hó eleji mérések szerint a tóban lebegő mikroszkopikus algák mennyisége csupán negyede volt az üdülésre, fürdésre használt természetes vizekben megengedett értéknek. A tájékoztatás kitért arra, hogy a Balaton déli partján a vízszintcsökkenés hatására kedvező körülmények alakultak ki a fonalas zöldalgák tömeges elszaporodásához. Hasonló jelenséget legutóbb 2003-ban figyeltek meg, a jelenleginél mintegy 30 centiméterrel alacsonyabb vízállás mellett. Az érdes békanyál (Cladophora glomerata) nevű, világszerte elterjedt fonalas zöldalga a partközeli sekély, 10-20 centiméter mélységű és akár 35 Celsius fokra felmelegedő vízben képes gyorsan elszaporodni. Terjedésének a vízmélység szab határt, negyven-ötven centiméteres vízmélységnél mélyebbre nem hatol a Balatonban. Ellenszere nincs, csak a vízállás emelkedésével szorul vissza az állománya. A békanyál-invázió okozta kár csupán esztétikai, a növény egészségkárosító anyagokat nem termel – erősítette meg a kutató.