Fesztiválfinanszírozás közpénzből és jegybevételekből

Csütörtökön a volt Gödörben, a jelenleg is átalakítás alatt álló Akvárium Klubban került sor a rendezvényszakmának szóló Event Summit konferenciára. A meghívó szerint az AP Event rendezvénye főleg az utóbbi négy év szakmán belüli „válságmegoldásait” volt hivatott kitárgyalni. Hogyan változott meg a szakma gyakorlata? Hová tart a magyarországi rendezvényszervezés? Miért kéne közösen kiállni?

Elsőként Kiss Benedek, az Attrecto Zrt. értékesítési vezetője mutatta be a konferencia okostelefon-applikációjához is használt InstApp alkalmazást, amely lehetővé teszi, hogy akár egy programozáshoz egyáltalán nem értő munkatárs is elkészítse egy konferencia, fesztivál okostelefon-alkalmazását. Az alkalmazás valós idejű információval látja el a használót a folyó programokról, be lehet építeni navigációt, evakuálási tervet, tehát mindent, ami érdekelheti a rendezvény résztvevőjét.

Az első kerekasztal-beszélgetés előtt Maros Róbert, az Akvárium Klub vezetője elmondta, hogy Budapesthez méltó rendezvényhelyszín létrehozásán dolgoznak az egykori Gödör Klub helyén. Ebédszünetben az érdeklődők körbejárhatták az eddig jórészt kihasználatlan helyiségeket, így a színház-, koncert-, és konferenciatermet.

Kreativitás és költséghatékonyság, megbízók és ügynökségek viszonya – ezt a témát járta körül mindkét fél oldaláról Bajnógel Péter, Kristóf Judit, Urbán Zsolt és Tordai Bálint. Kristóf Judit, a Microsoft Magyarország kommunikációs vezetője szerint két dolog fontos a megbízónak: érezze azt, hogy az ügynökség jó gazdája a rendezvénynek és érezhető legyen a célszerű és ésszerű kreativitás. Bajnógel Péter erre válaszolva elmondta, nem érti, ha egyszer kialakul egy jó kapcsolat, minek újra- és újra tendereztetni, miért nem alakulhat ki egy hosszú távú együttműködés?

Másik fontos kérdéskör, hogy a megbízó mennyire bízik meg az ügynökségben: beleszól az alvállalkozók kiválasztásába? Urbán Zsolt szerint az alvállalkozók kiválasztásánál nem mindig az ár az elsődleges szempont, viszont a megbízók beszerzési osztályai csak ilyen szempontból szoktak mérlegelni. Bajnógel Péter szerint fontos lenne, hogy a megbízók tanácsadónak is elfogadják az ügynökségeket.

Az árazást Tordai Bálint szerint transzparenssé kell tenni, ehhez viszont össze kéne fogni. Magyarország ilyen szempontból le van maradva, az akarat azonban legalább már megvan. Mint mondta, a 15%-os ügynökségi díj nem nyereséget jelent, ebből kell fizetni az alkalmazottakat, vagy adott esetben a tenderírás költségeit is. Tordai Bálint az ügynökségi díj mellett felvetette a kreatív óradíj és a költségek megtérítésének lehetőségét is.

A következő beszélgetésen a fesztiválszervezésről és -finanszírozásról beszélgetett Gerendai Károly, Maros Róbert és Vitézy Zsófia. Gerendai szerint nem biztos, hogy érdemes különbséget tenni a profitorientált és a közhasznú fesztiválok között: az olyan rendezvényeket kéne államilag támogatni, amelyek értékesek ugyan, de nem tudják magukat eltartani a piacról. Gerendai elmondta, hogy rengeteg olyan rendezvény van, ami olyan, mint egy kereskedelmi fesztivál, épp csak ingyenes, mert közpénzből valósul meg. Szerinte ez kifejezetten árt a fesztiválpiacnak.

Maros Róbert úgy látja, szinte akárhová lép az ember Budapesten, ott fesztiválba botlik: ezek a közpénzből létrejövő fesztiválok ráadásul gyakran senkit sem érdekelnek, és még csak nem is figyelemfelkeltő jellegűek. Gerendai ezzel egyetértve elmondta, hogy az önkormányzatok saját népszerűsítésükre rendeznek fesztiválokat, nem veszik figyelembe a piaci realitásokat. Példaként említette, hogy nyereséges fesztiválnak például nem adnak támogatást nonprofit programokra. 

Vitézy Zsófia szerint nem a kerületek imázsát kéne építeni, hanem egy sok apró közösségből fölépülő közös fővárosi identitást. Az általa vezetett Budapesti Fesztiválközpontot bármilyen – hosszabb távú – elképzeléssel meg lehet keresni, és akkor megpróbálnak segíteni. Maros Róbert elmondta, hogy rengeteg civil, fiatal, kreatív kezdeményezés van Budapesttel kapcsolatban, amiknek jót tehetne a közös koordináció.

A finanszírozással kapcsolatban Gerendai a Voltról azt mondta, a jegybevétel 65-70, a szponzori támogatás 25, a kereskedelmi bevétel 10 százalékát teszi ki a 780 millió forintos költségvetésű fesztivál bevételi oldalának. Maros elmondása szerint a Pálinkafesztivál 40-50 milliós költségvetéssel dolgozik: ennek 25-30%-a a helypénzből, a többi a jegybevételből folyik be.

A délutáni blokkban Berényi Konrád előadásában arról beszélt, hogy egyáltalán nem kötelező, sőt néha hátrányos egy eseménynek Facebook-oldalt létrehozni. A később Berényi által vezetett beszélgetésen Petrányi-Széll András kifejtette, hogy egy rendezvény kommunikációja leginkább egy egynapos akcióéhoz hasonlít. Fontos a személyes kapcsolat, alulról kell építkezni: úgy kell megszervezni, mint egy szülinapi zsúr kommunikációját. Azt is elmondta, szerinte a pénzt inkább magára a rendezvényre, mint a reklámjára érdemes fordítani.