„- Beszéltünk már egy leánykáról, melyik a borsorotok másik fehér tagja?
- A Rigópohár elnevezésű, furmintból és hárslevelűből álló fehér házasítás egy fiatal ültetvényről származik. Furminttal foglalkozni Egerben mindenképpen kísérletnek számít, hiszen jó ideje nincs már hivatalosan jelen a borvidéken.
- Honnan jött egyáltalán az ötlet?
- A véletlen hozta úgy, hogy a leányka ültetvényemben volt néhány fajtaidegen tőke. Mikor ezeket bevizsgáltattam, kiderült róluk, hogy furmintok. Valószínűleg egy helyi klónról van szó, hiszen ezek gyümölcse hamarabb érik a Tokajban megszokottnál. Ezt szaporítottam tovább egy különálló területen, de olyan kis mennyiség áll belőle rendelkezésre, hogy úgy döntöttünk, együtt szüreteljük a hárslevelűvel, és közösen is dolgozzuk fel őket.
- Mielőtt a vörösekre térnénk, mit kell tudnunk a rozéról?
- Az új tétel még nincs piacon, egyelőre a 2009-2010-es évjárat termését ötvöző kékfrankosból készített Rosé kilenctíz van forgalomban. 2011-ből azonban új rozét készítettem; lehet, hogy az utolsót, a jövőben ugyanis szívesen váltanék erről a műfajról, áthúzódva a siller irányába.
Ennek a későbbi sillernek a kékfrankos mellett fontos alkotórésze lenne a kadarka is, amellyel szívesen foglalkozunk, ám mivel - a mi körülményeink közt - egy évtizedben csak néhányszor ad komoly vörösbornak megfelelő szőlőt, jobb, ha külön kategóriát építünk rá siller formájában.”