A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület kiírta az Év kiállítása pályázatot, amelyre 17 múzeum, illetve muzeális intézmény jelentkezett.
A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület a Paksi Atomerőművel kötött szerződésnek megfelelően tavaly kiírta az Év kiállítása pályázatot, amelyre 17 múzeum, illetve muzeális intézmény jelentkezett. A beadott pályázati anyagok alapján a zsűri (Prékopa Ágnes művészettörténész, a Műértő főszerkesztő-helyettese; Bencsik Barnabás, a Ludwig Múzeum főigazgatója; Mányi István építész; Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője; Horváth László, a Szolnok Megyei Múzeumok főigazgatója; F. Dózsa Katalin, a Budapest Történeti Múzeum címzetes főigazgató-helyettese; Tóthné Tímár-Geng Csilla tanár; Balázs György, a Pulszky Társaság volt elnöke) első körben 10 pályázatot tartott érdemesnek a továbbjutásra.
A bizottság azokat a kiállításokat választotta ki, amelyek új tudományos eredményeket mutattak be, kreatív módon alkalmaztak új technológiákat, szokatlan megközelítéssel fordultak témájukhoz, vagy olyan kiállítási programokkal egészültek ki, amelyek új látogatói réteget vontak be. A kiállítások, illetve a már nem működő kiállítások beküldött anyagának megtekintését követően a második körből az utolsó fordulóra négy kiállítás maradt versenyben.
A balatonfüredi Jókai Mór Emlékház Az arany ember című kiállítás (www.furedkult.hu); az óbudai Helytörténeti Múzeum Óbuda – egy város három arca című anyaga (www.obudaimuzeum.hu); a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-magyarországi falu tájegysége; Időszaki kiállításként a „Felemelő század” program részeként indult kiállítássorozat, A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon című időszaki-utazó kiállítás maradt versenyben, amely Nyíregyházán június 5-éig még látható. A zsűri két hét múlva hozza meg döntését, a díjat május 21-én, a Múzeumok Éjszakáján adják majd át.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A 200 méteres hátúszás olimpiai bajnoka a Duna Arénában 25 méteres medencében is megmutatta, ki az úr a háznál.
Valóra válhat a magyar focista álma.
