Felavatták a főváros I. kerületében az 1950 és 1953 között kitelepítettek és kényszermunkára hurcoltak emlékére emelt emlékművet. Rétvári Bence államtitkára szerint húszéves adósságot törlesztenek az emlékművel.
Felavatták a főváros I. kerületében az 1950 és 1953 között kitelepítettek és kényszermunkára hurcoltak emlékére emelt emlékművet. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ünnepi beszédében kiemelte: a rendszerváltás befejezésének nagyon fontos pontjához érkeztek, s húszéves adósságot törlesztenek az üvegbetonból készült emlékmű felavatásával. Az égre mutató nyilat ábrázoló emlékmű azokra a nagyapákra, nagymamákra, apákra és anyákra emlékezik, akik már nincsenek közöttünk, és megmutatja, kinek volt igaza.
A hortobágyi deportálási hullám 1950. június 23-án kezdődött meg. A következő években több ezer családot hurcoltak kényszermunkatáborokba bírói ítélet nélkül, ártatlanul. Az embertelen, szinte állati körülmények között tartott családok fegyveres őrizet mellett, jogaiktól, emberi méltóságuktól megfosztva végeztek nehéz fizikai munkát. Az 1953. júniusi amnesztia sem hozott lényeges javulást, senki nem mehetett vissza eredeti lakhelyére, semmit nem igényelhetett vissza az elkobzott javakból, és az érintettek csak segédmunkát végezhettek.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Különleges előadásra kerül sor a Radnóti Színházban november 25-én, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján. A Bálsój szerelem a málenkij robot idején egy szerelmespár levelezésen keresztül nyújt megrázó és hiteles betekintést a munkatáborok és a diktatúra mindennapjaiba.
Megpróbál világpolitikai tényezőnek látszani, de ez nem sikerül.
A Magyar Ökölvívó Szakszövetség szerdától szombatig a budapesti Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban rendezi az országos ökölvívó-bajnokságot.
