Nem szoktam minden ilyen merényletről posztolni, de ezen a helyen rengeteget jártam

Csak kérdem, milyen eredménnyel járt az elmúlt években az afgán menekültek és migránsok beilleszkedése?

Egy most megjelenő Taschen-kiadvány kapcsán újra fellángolt a vita a graffitiről, mint önkifejezési formáról. Az urban art története a hatvanas évek végéig nyúlik vissza, mára pedig a kultúra szerves részévé vált.
Trespass: A History Of Uncommissioned Urban Art címmel jelent meg egy komoly kiadvány a street artról, mely teljesen új nézőpontba helyezi a témát. A könyv fejezetei sem csupán időrendben vonultatják fel a művészeket: olyan címeket találhatunk közöttük, mint a Tér meghódítása, Közösségi emlékezet, Privát emlékek vagy Mágikus gondolkodás. A kötet több, mint 300 oldalon, négy generációnyi, több országból származó művész graffitijét és utcai installációját tartalmazza.
A művészek közt szerepel Jean Tinguely, Philippe Petit, Paolo Buggiani, Duke Riley, Spencer Tunick, Keith Haring, Os Gemeos, Jenny Holzer, Barry McGee, Gordon Matta-Clark, Shepard Fairey, Blu, Billboard Liberation Front, Guerrilla Girls és Banksy. Az ismert alkotók mellett elveszett, múlandó alkotások is szerepelnek - melyeket még sehol sem láthattunk.
A szerkesztők csak olyan műveket szerepeltetnek a válogatásban, amelyekre volt engedélye az alkotónak, illegális munkák nem jelenhettek meg a kötetben. Az urban art és modern graffiti története a hatvanas évek végéig nyúlik vissza; először a New York-i hiphop kultúra részeként jelent meg. Fred Braithwaite New York Soho negyedében rendezett kiállításai után egyre gyakrabban művészeti értékként jelent meg a graffiti. Manapság a street art véglegesen a tömegkultúra részévé vált, nem csupán az utcán, de múzeumok falain belül is felfedezhető.