Megemlékezést tartanak a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából ma a budapesti Holokauszt Emlékközpontban; a rendezvény keretében átadják a Simon Wiesenthal-díjakat és kiállításokat nyitnak meg.
Az Országgyűlés 2000-ben a magyarországi holokauszt emléknapjává nyilvánította április 16-át, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött a magyar zsidók deportálása. 2001 óta április 16-án minden magyar középiskolában megemlékeznek a holokausztról. A Páva utcai emlékközpontot fenntartó Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány 2008 óta nyújt át elismerést azoknak, akik részt vállaltak a holokauszttal kapcsolatos források, emlékek összegyűjtésében, bemutatásában, feldolgozásában. A díjat a holokausztot túlélő Simon Wiesenthalról nevezték el. A megemlékezésen Székely Gábor, a közalapítvány kuratóriumának elnöke méltatja a díjazottakat, és Iványi Gábor lelkész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora mond emlékbeszédet.
Az emlékközpontban a 125 éve született Weiner Leó zeneszerző életét és műveit bemutató kamarakiállítás nyílik. Szintén megnyílik a Késői hazatérés című képzőművészeti tárlat, amely zsidó származásuk miatt külföldre menekült festőművészek alkotásaiból nyújt válogatást. Székesfehérváron a városi önkormányzat szervezésében tartanak megemlékezést a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából a Zsinagóga emlékműnél. Balatonfüreden az Anna Grand Hotel dísztermében az önkormányzat és a Balatonfüred Városért Alapítvány rendez megemlékezést.
„A vészkorszak számunkra nemzeti tragédia volt. Magyarok öltek magyarokat. Ezért a mai napon sok százezer egykor élt honfitársunkat gyászoljuk, a túlélők fájdalmában osztozunk, de szembe kell néznünk a gyilkosok bűneivel is” - fogalmazott Bajnai Gordon a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából írt levelében. A kormányfő egyúttal megjegyzi: az emlékezés mellett jelenre és a jövőre is gondolni kell – a jelenkor egyik legsúlyosabb és legszomorúbb tapasztalata szerinte pedig az, hogy „újból vannak, akik az egykori gyilkos eszméket nem megtagadják, hanem követik: mások ellen uszítanak, gyűlöletet szítanak, megfélemlítenek”.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Aztán hátat fordított és elsétált.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Úgy tűnik mégsem ússza meg tettét F. János.
Több mint ezermilliárd forintot mozgat meg a kormány.
