Az író, akire az iráni vezetés '89-ben kimondta a legnagyobb vallási átkot, most könyvet ír élete halálos fenyegetettségben eltöltött évtizedéről.
2010. február 24. 12:37
p
0
0
0
Mentés
Az indiai származású brit állampolgár Salman Rushdie 1989-től tíz éven át bujkált Angliában a hatóságok védőőrizetében, miután Khomeini ajatollah, Irán akkori vezetője fatvát adott ki istenkáromlónak bélyegzett Sátáni versek című kötete miatt. A vallási parancs szerint bármely hithű muzulmán megölhette. Az iráni kormány 1998-tól nem támogatta többé a fatvát, de radikális muzulmán csoportok az utóbbi években is támadták Rushdie-t, és bojkottal fenyegették a vele kapcsolatban álló szervezeteket is.
„Ez az én történetem, és egyszer el kell mesélnem. Az idő, úgy vélem, hamarosan elérkezik” - nyilatkozta az Emory Egyetemen irodalmat tanító 62 éves író a kézirataiból, leveleiből és fotóiból pénteken nyíló kiállításának bemutatása előtt. Rushdie 1980-ban megjelent, Az éjfél gyermekei című regényével kétszer is elnyerte a Booker brit irodalmi díjat, 2007-ben II. Erzsébet angol királynő pedig lovaggá ütötte. A vitatott író 2007 novemberében Magyarországon is járt Sálímár bohóc című regényének itteni bemutatóján.
Minden korábbinál erősebb névsorral jelentkezik az idei MCC Feszt. Douglas Murray világhírű brit politikai gondolkodó, Dominic Cummings brit politikai stratéga és Peter Thiel amerikai milliárdos techguru is előad a rendezvényen. Mutatjuk a legizgalmasabb témákat és előadókat!
Miközben Európában tombol az antiszemitizmussal és woke-kal vegyített patologikus elmebaj, érdemes összevetni a hazai helyzetet a progresszió csodaországával, Hollandiával, ahol lassan már az is bűn, ha szót mernek emelni az iszlamista terrorizmus ellen.
Reke Balázs karaktereinek dobog a szíve, párbeszédei hitelesek, mondatai sallangmentesek, története átélhető, és a Gonosz egyfolytában visszhangzik bennünk.
A jó építészet nemcsak boldogabbá tesz, hanem kihozza belőlünk személyiségünk legjobb oldalát. A szépség éppen ezért nem csupán esztétikai kategória, hanem egyenesen etikai kérdés – állítja fontos könyvében a nonkonform filozófus, Alain de Botton.