Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Ha nem, akkor is van egy terve a Patrióták legerősebb tagpártjának.

Nagy nap a mai az európai demokrácia számára: kedd kora délután, várhatóan fél kettő körül derül ki,
indulhat-e Marine Le Pen, a Fidesznek is otthont adó Patrióták Európáért pártcsalád legfontosabb ereje, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) legendás volt elnöke – immáron harmadszorra – a francia elnökválasztáson.
Ekkor olvassa fel ugyanis a háromfős bírói kollégiumot vezető bíró, Michèle Agi a bíróság határozatát Le Pen fellebbezéséről, melyet a tavalyi, őt öt évre közhivatal viselésétől eltiltó, ezáltal jövő évi indulását is ellehetetlenítő ítélet ellen nyújtott be. A döntést követően Le Pen azonnal nem nyilatkozik, hanem a párt jelenlegi elnökével, Jordan Bardellával tanácskozik majd, s csak este nyolckor ad interjút a francia tévének a döntéssel kapcsolatban.

A tavalyi ítélet még a 2019-2024 közötti európai parlamenti ciklusban a szintén az RN által vezetett Identitás és Demokrácia EP-frakció költései miatt született: az ítélet szerint Le Penék az Európai Parlament által a frakciónak juttatott pénzeket európai parlamenti ügyekkel nem foglalkozó pártalkalmazottaik bújtatott foglalkoztatására használták. Az ügy klasszikus Kavaliersdelikt az európai politikában: mivel az Európai Parlament képviselőit és képviselőcsoportjait bőkezű támogatásban részesíti, s rengeteg állást is biztosít a képviselők munkáját segítő asszisztensek számára,
az odahaza sok esetben alulfinanszírozott pártok gyakran használják az EP-t a gyakorlatban sokkal inkább otthon dolgozó kollégáik kifizetésére.
Hogy ebből lesz-e vizsgálat, s kinek mennyire néznek a körmére az ilyen ügyekben, azt a parlamenti adminisztráció dönti el – illetve újabban Magyar Péter korrupcióellenes svájcibicskája, az Európai Ügyészség (EPPO) is gyakran beleszól.
Az RN székházában az EPPO kérésére razziákat is tartott a rendőrség, hogy az ügyekkel kapcsolatban vizsgálódjanak. A pártalkalmazottak bújtatott foglalkoztatása mellett az is vád velük szemben, hogy 2019 és 2024 között összesen 4,3 millió eurót költhettek el szabálytalanul, olyan módon, ami a Patrióták Európáért frakció létrejötte után is folytatódott, s ott 2024 második felében 280 ezer, 2025-ben pedig közel 550 ezer eurót érinthetett. Alapvetően kétfajta gyakorlatot kritizál az Európai Parlament: egyrészt az egyes képviselők kérésére az EP-frakció kisebb-nagyobb támogatásokat biztosított olyan helyi szervezeteknek például Franciaország tengerentúli területein, amelyek a frakció európai parlamenti munkája szempontjából nem végeztek releváns tevékenységet. Másrészt pedig a Patrióták közbeszerzéseivel is gondjuk van, az EP úgy látja, hogy számos alkalommal a nyertest előre kijelölték, s a közbeszerzéseket pusztán formailag hajtották végre. Ez utóbbi vádra reagálva Philip Claeys, az RN főtitkára elmondta:
a párt európai stigmatizálása miatt „korlátozott azon jelöltek köre, akik hajlandók egy adott politikai csoportnak dolgozni”, ezért nem lehet kizárni ezt az egyébként kevés, de jó minőségben és jó áron dolgozó céget a tenderekből.
A Nemzeti Tömörülés persze nem most tudta meg, hogy a brüsszeli és a francia intézményrendszer a számára minden korábbinál jobb esélyekkel kecsegtető választás előtt megpróbálja majd leszedni Marine Le Pent – így aztán a jelenlegi pártelnököt, Jordan Bardellát, aki egyben a Patrióták Európáért elnöke is, jó előre felépítették jelöltnek.
Bardella népszerűsége mára eléri, néha meg is haladja Le Penét.
Az senki számára sem kérdés, hogy akármelyikük indul, a kétfordulós elnökválasztás első fordulóját mindenképp meg fogja nyerni – az Ipsos legfrissebb, május végi kutatása szerint Le Pen 32, az Ifop június végi adatai szerint Bardella 36-37 százalékkal. A második fordulóban a Harris Interactive legfrissebb, május végi adatai alapján a legesélyesebb ellenfelet, a jobbközép Édouard Philippe korábbi miniszterelnököt, Le Havre polgármesterét Le Pen valamivel szűkebben győzné csak le, mint Bardella – sőt, friss kutatások Le Pen indulása esetén Philippe győzelmére is adnak esélyt.
A többi lehetséges elnökjelöltet, a macronista Gabriel Attalt vagy a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchont mindketten viszonylag kényelmesen le tudnák győzni,
de Bardella valamivel nagyobb előnnyel, mint mentora.
A két politikus ugyanakkor tartalmilag sem ugyanazt az elnökséget vinné. Le Pen a pártot még kemény jobboldali, oroszbarát és nyíltan Európa-ellenes erőként vette át apjától, s onnan „szelídült be” középre; emellett gazdasági értelemben sokkal baloldalibb is az európai jobboldalnál. Elnöksége az EU-val szemben jó eséllyel konfrontatívabb, belpolitikában radikálisabb, gazdaságilag kiszámíthatatlanabb lenne.
A mindössze 30 éves Bardella ezzel szemben már a középre betolt Nemzeti Tömörülésben szocializálódott, ám gazdasági meggyőződései sokkal hagyományosabban jobboldaliak Le Penéinél, a francia politika kulcskérdésében, a nyugdíjkorhatár csökkentésében sem annyira populista,
és bár Brüsszellel szemben ő is kemény elbánást érvényesítene – például megfelezné a nettó befizető Franciaország hozzájárulását az uniós költségvetéshez –, sosem voltak nyíltan EU-ellenes megnyilvánulásai. Le Pentől teljesen orbáni, míg Bardellától inkább egy kicsivel keményebb Giorgia Melonira hasonlító vonalat várnak Brüsszelben – így az egyiküket sem kedvelő európai establishment halkan annak szurkol, hogy Le Pen fellebbezésének ma ne adjon helyt a párizsi bíróság.
Nyitókép: Bertrand GUAY / AFP
