Több pénzt öntöttek a németek az oktatásba, mint a magyar GDP, mégis siralmasak az eredmények

Új oktatási jelentést tettek le az asztalra Berlinben, szúrta ki a Remix News.

A kormány, pontosabban az oktatási minisztérium által készített riportban, amit Karin Prien oktatási miniszter mutatott be hétfőn a fővárosban, többek között arról írnak, hogy

Hatalmas számokról beszélünk: a német oktatási ágazat 305 milliárd eurós költségvetésének összege meghaladja a teljes éves magyar GDP-t, és egyébként meredeken emelkedik, 59 százalékkal magasabb, mint 2014-ben volt.

A Leibniz Oktatáskutató és Oktatási Információs Intézet kutatása szerint matematika tantárgyból a legbrutálisabb a lecsúszás, az érettségire hajtó kilencedikesek körében 2012-ben 16 százaléknyian nem tudták hozni a minimumszintet, 2024-re ez az arány 24 százalékra emelkedett. A színvonalzuhanás nem csak a gyengébb iskolákra jellemző, hanem a német elitoktatás szimbolikus intézményeire, a gimnáziumokra is.

A duális szakképzés, amely a magyar rendszer számára is mintaként szolgált, ugyancsak válsággal küzd, csak 2023 és 2025 között 32 ezerrel csökkent a képzési helyek száma, és egyre kevesebb cég várja tárt karokkal a tanulás mellett gyakorlatot szerezni kívánó fiatalokat – ez gazdasági szempontból roppant káros.

Nem állnak jól az egyetemisták sem: a csúszások, bukások, halasztások miatt 

A lap a kevés pozitív megállapítás között említi a szakiskolás diákok magas számát, ugyanakkor a képesítést már nem mindegyiküknek sikerül megszereznie.

A miniszter szerint az eredmények arra utalnak, hogy a gondok akkor kezdődnek, amikor a gyerek még be se teszi a lábát az iskolába, de a hátrányt ezután sem segít ledolgozni az intézményrendszer.

A jelentés közvetlenül összekapcsolja az oktatást Németország demográfiai válságával, amit a 2022 óta csökkenő születési arány és a baby boomer korosztály nyugdíjba vonulása váltott ki; nyíltan ki is mondja, hogy 

Amit nem említ, teszi hozzá a lap, az az, hogy azok az országok, amelyek a „zéró bevándorlást” vagy a közel nulla bevándorlást választották, már sokkal jobban teljesítettek az oktatási eredmények tekintetében, beleértve Japánt, Dél-Koreát és Kínát, amelyek mind messze felülmúlják Németországot a matematikai eredmények tekintetében.

A hatóságok egyébként 41 ezer elsős diákot kényszerítettek az első osztály megismétlésére, sokan közülük ugyanis még németül sem tudnak.

A jelentés egyébként azt is kiemeli, hogy Németországnak több külföldi diákot kellene importálnia, amit létfontosságú munkaerő-forrásként ír le – miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy éppen a nem németajkú bevándorlók magas aránya az egyik oka a rossz eredményeknek.

Nyitókép: Joe Klamar / AFP