Figyelmeztetett a NATO-tagállam hírszerzése: Oroszország újabb háborúra készül

Oroszország minden jel szerint  hosszabb távon is jelentős katonai konfliktusokra rendezkedik be az Ukrán háborún kívül – derül ki az észt külföldi hírszerzés jelentéséből, amelyről az Exxpress írt. 

A jelentés szerint az orosz hadiipar 2021 óta több mint tizenhétszeresére növelte a tüzérségi lőszertermelést. 2025-ben körülbelül hétmillió gránát, aknavető-lőszer és rakéta készült az orosz üzemekben. A gyártás volumene így már nemcsak az ukrajnai háború igényeit szolgálja ki, hanem a stratégiai készletek újratöltését is lehetővé teszi.

Az észt elemzés szerint Oroszország jelenlegi stratégiájának kulcseleme a tartalékképzés: Moszkva nemcsak a frontvonalon felhasznált lőszert pótolja, hanem a jövőbeli konfliktusokra is készleteket épít. A háború előtti időszakban a becslések szerint akár 20 millió lövedékből álló stratégiai tartalékkal rendelkezett az ország, ennek jelentős részét azonban a háború első éveiben felhasználták.

A jelentés szerint 2022 tavaszán az orosz erők napi szinten akár 60 ezer lövedéket is kilőttek Ukrajnában, ami később 10–15 ezerre mérséklődött. A készletek gyors fogyása időszakos lőszerhiányhoz is vezetett, amelyet most a fokozott termeléssel próbálnak ellensúlyozni.

Oroszország emellett külső forrásokra is támaszkodik: Észak-Korea és Irán 2023 óta becslések szerint 5–7 millió lőszert szállított Moszkvának. Ukrán értékelések szerint 2025 második felében az észak-koreai eredetű lőszer akár az orosz tüzérségi felhasználás felét is kitehette.

A jelentés arra is rámutat, hogy a költségek viszonylag alacsonyak maradnak az orosz hadigazdaságban: egy 152 milliméteres gránát ára állami beszerzésben körülbelül 1050 eurónak megfelelő összeg, ami lényegesen kedvezőbb a nyugati hasonló kaliberű lőszerekhez képest

Vlagyimir Putyin 2025-ben elrendelte egy önálló drónfegyvernem létrehozását, amely mintegy 190 zászlóaljat foglalhat magában. Az új egységek feladata a pilóta nélküli rendszerek használatának központosítása, valamint a felderítési és csapásmérési képességek fejlesztése.

Az észt hírszerzés szerint a nyugati szankciók jelentős nyomást gyakorolnak az orosz hadiiparra, Moszkva azonban különböző kerülőutakkal – többek között közvetítők és harmadik országok bevonásával – igyekszik fenntartani az ellátást.

A jelentés szerint Oroszország gazdasága egyre inkább a hadiiparra épül: miközben a védelmi szektor bővül, a civil gazdaság számos területe recesszióba süllyedt.

Az észt hírszerzés ugyanakkor hangsúlyozza: nem lát arra utaló jeleket, hogy Oroszország rövid távon NATO-ország megtámadására készülne. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy a folyamatban lévő katonai fejlesztések hosszabb távon jelentősen növelhetik Moszkva katonai képességeit, ezért a NATO-nak továbbra is fenn kell tartania és erősítenie kell védelmi felkészültségét.

Nyitókép: STRINGER / AFP

***