Euronews: húsz szankciós csomag kellett hozzá, hogy az EU egyáltalán repedéseket lásson az orosz gazdaságon

Brüsszel egyre inkább úgy érzi, hogy az Oroszország elleni szankciók „harapnak”, tehát végre kezdenek látható nyomot hagyni az orosz gazdaságon – számolt be az Euronews. A cél kezdettől fogva az volt, hogy gazdasági nyomásgyakorlással gyengítsék Moszkva hadviselő képességét, és rákényszerítsék a Kremlt a visszavonulásra, vagy legalább kompromisszumokra. Ugyanakkor  Moszkva továbbra sem tett semmilyen érdemi engedményt Ukrajna ügyében.

Erősödik az európai optimizmus

A cikk szerint az adhat okot az uniós bizakodásra, hogy az elmúlt hónapokban több negatív folyamat jelent meg az orosz gazdaságban.

Az orosz gazdasági minisztérium adatai szerint a GDP 2026 első negyedévében 0,3 százalékkal csökkent, ami 2023 eleje óta az első visszaesés.

Az infláció továbbra is közel 6 százalékon áll, miközben az orosz jegybank rendkívül magas, 14,5 százalékos kamatszinttel próbálja stabilizálni a gazdaságot. Emellett a tőzsde is gyengébben teljesít, és egyre komolyabb problémát jelent a munkaerőhiány.

A helyzetet jól mutatja, hogy már Vlagyimir Putyin is nyilvánosan magyarázatot követelt saját kormányától arra,

Brüsszelben ezt már részleges igazolásként értelmezik. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint

A francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot ennél is tovább ment, amikor kijelentette:

Korai az öröm?

Az Euronews ugyanakkor hangsúlyozza: a szankciók ellenére Oroszország továbbra sem került a gazdasági összeomlás közelébe, pedig az EU-ban korábban sokan ennél jóval gyorsabb és drámaibb hatást vártak.

• Moszkva elkerülte az államcsődöt,
• nem alakult ki tartós recesszió és
• nem következett be társadalmi destabilizáció sem.

A Kreml egyik legfontosabb túlélési eszköze az úgynevezett háborús gazdaság lett. Az orosz állam óriási összegeket pumpál a hadiiparba és a katonai termelésbe, ami mesterségesen tartja fenn a gazdasági aktivitást.

A hadiipar gyakorlatilag folyamatos üzemmódban működik, és rengeteg munkaerőt, nyersanyagot és energiát szív fel. Ez ugyan rendkívül költséges modell, de egyelőre képes életben tartani az orosz gazdaságot.

Kína és a szürkezónás megoldások segítik Moszkvát

A cikk szerint az orosz gazdaság szerkezete közben jelentősen átalakult. Miután a nyugati pénzügyi piacok nagyrészt bezárultak Moszkva előtt,

Oroszország egyre inkább a kínai jüanra és alternatív fizetési megoldásokra támaszkodik.

A nyugati szankciók miatt

• több százmilliárd eurónyi tartalék ragadt külföldön,
• számos orosz bankot leválasztottak a nemzetközi fizetési rendszerekről,
• a technológiai exportkorlátozások pedig érzékenyen érintik az ipart.

Laura Solanko, a finn jegybank tanácsadója szerint

Ugyanakkor a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a szankciók fokozatosan, évek alatt épültek ki, így a Kremlnek bőven maradt ideje az alkalmazkodásra és a kiskapuk kialakítására.

Az EU további nyomásgyakorlásra készül

Brüsszel most újabb intézkedésekkel próbálná fokozni a nyomást. Az EU azt szeretné elérni, hogy a G7-országok – különösen az Egyesült Államok – közösen korlátozzák az orosz olajat szállító tankerhajók tengeri szolgáltatásait.

A cél az lenne, hogy

• tovább emeljék az orosz olajexport költségeit, és
• csökkentsék Moszkva energiahordozókból származó bevételeit.

A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt az olajárak ismét emelkedésnek indultak, ami rövid távon kifejezetten kedvezett Oroszországnak.

Az Euronews idézi Timothy Ash elemzőt is, aki szerint a Kremlnek ugyan továbbra is vannak tartalékai, de a nyomás már egyre láthatóbb.

– fogalmazott a szakértő.

***

Fotó: MAXIM SHIPENKOV / POOL / AFP