A NASA négy űrhajósa ezekben a napokban kerüli meg a Holdat az Artemis-programban.
Több évtizedesnek mondható tetszhalott vagy legalábbis félalvó állapotából tér vissza manapság az űrhajózás a világ – államok, nagyvállalatok és intézmények – érdeklődésének homlokterébe.
Üröm az örömben, hogy a fejlesztéseket és küldetéseket nem a pőre emberi és tudományos kíváncsiság hajtja, hanem, ahogy az előző hidegháború idején is, a globális hatalmak fokozódó versengése.
Az ötvenes-hatvanas években a két szuperhatalom vetélkedése vitte előre az űrkutatás ügyét: előbb a Szovjetunió tett szert előnyre, de az Egyesült Államok nyerte a párharcot, végül a kommunizmus bukásához is hozzájárulva. A kétezres években viszont előbb az amerikai űrsiklóprogram leállítása, majd a Nemzetközi Űrállomás közelgő bezárása vetett árnyékot az űrkutatás kilátásaira.
De aztán új fejezetet nyitott Kína, India és számos más ország bekapcsolódása az űrkutatásba, az űrt is érintő kommunikációs, hírszerző és fegyverrendszerek fejlesztése, továbbá a magánvállalatok belépése az űrhajózásba. Elon Musk SpaceX-je és számos más cég óriási lépéseket tett a fenntarthatóbb és még távlatosabb űrutazás elindítása felé.
Ideje volt a NASA-nak, az űrhajózás és az űrkutatás mamutjának is felmutatnia valamit. Valami nagyot.
Ez lett az Artemis-program, a hatvanas évekbeli Apollo-program – mondjuk így – kései testvérhúga, amely a Hold újbóli meghódítását célozza a NASA és ezzel az amerikai állam égisze alatt. Az Artemis megszületése Donald Trump nevéhez kapcsolódik: első elnöksége idején, 2017-ben írta alá az első direktívákat a program elindításáról, most, második elnöksége idején pedig learathatja a politikai babérokat.
Az Artemis célja a Hold újbóli elérése és a tartós holdi emberi jelenlét alapjainak lerakása. Ehhez kifejlesztették a Space Launch System (SLS) rendszert, amely a legendás Saturn V holdrakétánál is nagyobb hajtóerővel bír, és Elon Muskék most fejlesztett Starshipjével fog vetélkedni a valaha volt legnagyobb rakéta címéért. Az SLS csúcsára az Orion űrhajó kerül, amelynek mérete akkora, mint egy tágasabb kisbuszé, hat űrhajós tud helyet foglalni benne, jóval kényelmesebben, mint az évtizedekkel ezelőtti űrkapszulákban. A fejlesztést és a kilövéseket, mint általában a NASA történetében, most is jelentős csúszások, rendre előkerülő kiküszöbölendő hibák hátráltatták, természetesen a program végső sikere érdekében és az űrhajósok életének védelmében.
2022 novemberében az Artemis I küldetésben az Orion személyzet nélkül kerülte meg a Holdat, idén április 1-jén pedig több mint fél évszázad után indult Hold körüli útra négy űrhajóssal a NASA.
Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch és Jeremy Hansen – három amerikai és egy kanadai űrhajós, köztük a Hold felé induló első fekete és első nő – a küldetés résztvevője, ők a napokban kerülik meg a Holdat; s ha minden szerencsésen alakul, lapszámunk megjelenése után térnek vissza a Földre. Útjuk során a valaha volt legtávolabbi ponton járnak űrhajósként a bolygónktól.
A történet a remények szerint nem áll meg itt: az Artemis III során manővereket gyakorolnak az űrben, a 2028 elejére tervezett Artemis IV küldetés pedig jó fél évszázad után az első holdra szállást célozza.
Ha minden összejön, az amerikai zászló újbóli kitűzése a Holdon fontos üzenet lesz majd az akkori washingtoni kormányzat részéről a nagyvilágnak.
Az Artemis V-tel újra a Holdra mennének – és azzal a küldetéssel megkezdenék az eddig csak álomként, sci-fi-fantáziaként létező holdbázis építését is. Az emberiség a Toy Story rajzfilmbeli Buzz Lightyearrel, az űrhajós játékfigurával mondhatja majd ez-után: „A végtelenbe és tovább!”
Nyitókép: AFP / GREGG NEWTON
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Az ember drámai, súlyos belső ellentmondásokkal terhelt lény. Egyfelől ostobán rombol, másfelől a végtelent vizslatja. Győrffy Ákos írása.
Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi: hétfő este az Artemis II négyfős legénysége messzebb merészkedik az űrbe, mint korábban bármelyik emberi lény. Az Orion űrhajó már a Hold közvetlen közelében jár, a NASA pedig élőben közvetíti a misszió legkritikusabb óráit.
Az Orion négyfős személyzetével magyar idő szerint este hétkor fog elhaladni a Hold mellett, amit az interneten élőben lehet majd követni.
Az Orion űrhajó várhatóan április 6-án halad el a Hold túlsó oldala körül.
Emberek indultak útnak a Hold felé.
A közösségi médiában hirdették a szolgáltatást.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
A Fidesz szegedi szervezete közleményben szólította fel a Tisza Párt jelöltjét, hogy haladéktalanul és nyilvánosan tisztázza a vele szemben felmerült pedofil vádakat.
