Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Egyre világosabbá válik, hogy a háború lezárása nem lesz fájdalommentes. Merz szerint Ukrajnának komoly áldozatokat kell hoznia a békéért, akár területek feladásával is számolnia kell. A német kancellár kijelentése új megvilágításba helyezi a tárgyalások realitását.

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Merz nyíltan beszélt arról, milyen kompromisszumokra kényszerülhet Ukrajna egy jövőbeli békemegállapodás során. A német kancellár a tárgyalások lehetséges kimenetelét vázolva jelezte, hogy Kijevnek fel kell készülnie arra, hogy nem minden terület kerül vissza az ellenőrzése alá. A Reuters által idézett kijelentésében így fogalmazott:
Egy bizonyos ponton Ukrajna aláírja a tűzszüneti megállapodást; egy bizonyos ponton – remélhetőleg – békeszerződés születik Oroszországgal. Akkor pedig lehetséges, hogy Ukrajna területének egy része megszűnik ukrán lenni.
Merz szerint ez a forgatókönyv nemcsak politikai, hanem társadalmi kihívást is jelent Ukrajna számára. Úgy véli, ha Volodimir Zelenszkij elnök el akarja fogadtatni ezt az irányt az ukránokkal, akkor ehhez széles társadalmi felhatalmazásra lesz szüksége, akár népszavazás formájában. A kancellár szerint az ukrán vezetésnek egyidejűleg azt is kommunikálnia kellene, hogy ezekkel az áldozatokkal megnyílhat az út az európai integráció felé.

A német kancellár gondolatmenete arra épül, hogy a háború lezárása nem történhet meg maximális célok teljesülése mellett.
Az Unian szerint Merz összekapcsolta a területi engedmények kérdését azzal a perspektívával, hogy Ukrajna hosszabb távon közelebb kerülhet az Európai Unióhoz. Ezzel lényegében azt a politikai realitást fogalmazta meg, hogy a béke ára nemcsak katonai vagy diplomáciai engedményekben mérhető, hanem konkrét földrajzi következményekkel is járhat.
A kijelentés különösen érzékeny pontot érint, hiszen Ukrajna hivatalos álláspontja eddig a teljes területi integritás helyreállítására épült.
Merz ugyanakkor az európai integráció kérdésében is visszafogottabb hangot ütött meg. Figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az Európai Unióhoz addig, amíg háborúban áll, és még a konfliktus lezárása után is hosszú folyamat vár rá. A csatlakozás feltételei között kiemelte a jogállamiság és a korrupció elleni fellépés követelményeit, amelyek teljesítése nélkül az előrelépés elképzelhetetlen. A kancellár egyértelműen elutasította a gyors csatlakozás lehetőségét is, amikor kijelentette:
Zelenszkijnek az volt az elképzelése, hogy 2027. január 1-jén csatlakoznak az EU-hoz. Ez nem fog működni. Még 2028. január 1-je is irreális.
A német politikus szerint inkább köztes megoldások jöhetnek szóba. Ilyen lehet például az, hogy Ukrajna megfigyelői státuszt kap az uniós intézményekben, ami fokozatos közeledést tenne lehetővé. Elmondása szerint ezt a megközelítést több európai vezető is támogatta a közelmúltban Cipruson tartott csúcstalálkozón, amelyen Zelenszkij is jelen volt.
Nyitókép: Ebrahim Noroozi / POOL / AFP