Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Több párt közösen benyújtotta a bizalmatlansági indítványt Ilie Boljoan miniszterelnökkel szemben. Pászkán Zsolt szakértőt kérdeztük, milyen sors vár a román parlamentre és a romániai demokráciára.

Romániában fokozódik a kormányválság: a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Béke – Románia az Első frakciói kedden 251 aláírással benyújtották a bizalmatlansági indítványt Ilie Bolojan ellen. Pászkán Zsoltot, Románia és a Moldovai Köztársaság regionális és szövetségi politikájának szakértőjét kérdeztük arról, mi vezethetett az egyébként is gyenge lábakon álló koalíciós kormány széteséséhez, és mi várható most a román belpolitikában.
A szakértő hangsúlyozta, a romániai kormányválság gyökere egy eleve kényszerből létrejött, ideológiailag is ellentmondásos koalíció volt. Az előzményekhez tartozik, hogy annak idején, a 2024. novemberi elnökválasztás első fordulójában a hagyományos pártok súlyos vereséget szenvedtek, ami megingatta a politikai rendszer stabilitását. Bár az egy héttel későbbi parlamenti választáson részben korrigálták ezt,

a Szociáldemokrata Párt gyengébb eredménnyel nyert, az új kihívók – köztük például az AUR – viszont megerősödtek.
Így egy fragmentált parlament alakult meg, ahol több gyenge fősodorbeli párt és erős radikális szereplő állt egymással szemben. A kormányalakítás során ezért olyan „anti-koalíció” jött létre, amelyben egymással mélyen szemben álló erők – például a szociáldemokraták (PSD) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) – kényszerültek együttműködésre. A feszültséget tovább növelte, hogy a kulcsminisztériumok közül aránytalanul sok került az USR-hez, ami a Nemzeti Liberális Párt és a PSD körében is elégedetlenséget váltott ki.
Ezzel párhuzamosan a kormány egy drasztikus megszorító csomagot vezetett be, amelynek – valamint a magas inflációnak és a növekvő energia- és élelmiszeráraknak – köszönhetően jelentősen romlott a lakosság életszínvonala.
Ez politikailag különösen a szociáldemokratákat hozta nehéz helyzetbe, mivel épp az ő szavazóbázisukat érintették leginkább a megszorítások. Eközben fennállt a veszély, hogy a radikális ellenzék, főként az AUR, elszívja a szavazókat. A koalíción belüli személyi és vezetési konfliktusok – különösen Ilie Bolojan miniszterelnök konfrontatív stílusa – tovább mélyítették a bizalmi válságot a pártok között.
„Lényegében így jutottunk el a jelenlegi helyzethez, és a bizalmatlansági indítványhoz, amely nagy valószínűséggel Bolojan elmozdítását fogja eredményezni”
– foglalta össze a szakértő. Hangsúlyozta, a bizalmatlansági indítvány elfogadása önmagában még nem jelent előrehozott választást, ahhoz előtte a parlamentnek Nicușor Dan elnök két javaslatát kellene leszavaznia.
Pászkán Zsolt szerint az egyre népszerűsödő radikális AUR számára az előrehozott választás lenne a legideálisabb forgatókönyv, ám a bizalmatlansági indítvány másik fő kezdeményezője, a PSD szempontjából előnyösebb lenne egy új koalíció, hiszen a választásokkal ők feltehetően tovább veszítenének támogatottságukból. Felmerül lehetőségként, hogy a két párt egymással lépjen koalícióra, ám a szakértő szerint a PSD szempontjából uniós szinten lehetetlen kimagyarázni egy közös kormányzást a „román AFD”-vel. Ráadásul nemcsak a PSD, de az AUR is nyíltan elutasítja az együttműködés lehetőségét: George Simion nemrég azt nyilatkozta, pártja semmilyen szín alatt nem hajlandó koalícióra lépni a szociáldemokratákkal.
Mindent összevetve Pászkán szerint azok sincsenek könnyű helyzetben, akik az egész bizalmatlansági eljárást kezdeményezték. Jelenleg azt látja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) előbb-utóbb elengedi a miniszterelnök, Bolojan kezét, és találnak valamilyen megoldást arra, hogy „visszacsinálják ezt az egészet”, immár egy új miniszterelnökkel. Hangsúlyozta, ez sem lesz könnyű, hiszen az elmúlt napokban súlyos kijelentések hangzottak el minden oldalról.
Nyitókép: Daniel MIHAILESCU / AFP