Lehullt a lepel: brutális árnyékcenzúrával hallgattatja el a Facebook a jobboldali szavazókat!

Egyenlőtlen szabályok ugyanazon a platformon: új adatok vetnek fel kérdéseket a Facebook politikai versenyben betöltött szerepéről – olvasható az MCC Brussels közleményében. 

Az új elemzés a 2026. március utolsó hetében a Facebookon zajló tevékenységekre vonatkozó adatokon alapul, és jelentős eltéréseket tár fel Magyar Péter és Orbán Viktor politikai tartalmainak teljesítménye között, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a platform szabályai és a szabályozási nyomás hogyan alakíthatják a digitális versenyfeltételeket.

1. fő megállapítás: Eltérő szabályozási rendszerek a Facebookon belül

A központi tényező abban rejlik, hogy a Facebook hogyan különbözteti meg az oldalakat és a személyes profilokat:

Orbán Viktor elsősorban egy Facebook-oldalon keresztül működik, amelyet politikai szereplőként sorolnak be, és amelyre hirdetési korlátozások, csökkentett elérhetőség és átláthatósági követelmények vonatkoznak

Ez olyan helyzetet teremt, ahol ugyanazon ország két vezető politikai szereplője alapvetően eltérő szabályrendszer szerint működik ugyanazon a platformon, ami potenciálisan jelentős következményekkel járhat a láthatóság és az elkötelezettség tekintetében.

2. fő megállapítás: Időzítés és szabályozási kontextus

A teljesítményben megfigyelt eltérés egybeesik az Európai Unióban a politikai tartalmakra és hirdetésekre vonatkozó szabályozás fokozott érvényesítésének időszakával. 

Bár ez az időbeli egybeesés nem bizonyít ok-okozati összefüggést, figyelemre méltó, hogy a változás pontosan akkor következik be, amikor a platformokra egyre nagyobb nyomás nehezedik a politikai tartalmak moderálása és az új szabályozási keretek betartása tekintetében.

Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a platformok működésében bekövetkező változások – legyenek azok automatizált rendszerek, irányelv-módosítások vagy gyorsított moderációs mechanizmusok – befolyásolhatják a politikai tartalmak láthatóságát és az azok által generált interakciókat.

3. fő megállapítás: A kommentek eltűnése jelensége

A Fidesz-jelöltek Facebook-oldalainak 2026. március 26. és 28. közötti elemzése szisztematikus rendellenességet tárt fel: számos esetben a kommentek az oldaladminisztrátorok számára láthatóak maradtak, miközben a hétköznapi felhasználók számára teljesen láthatatlanok voltak. Ez nem törlés vagy moderálás esete; a kommentek egyszerűen „eltűnnek” a nyilvánosság elől.

A vizsgált időszakban ez a jelenség 106 jelölt által közzétett 6 607 bejegyzés közül 6 509-ben volt megfigyelhető, ami egyértelmű rendszerbeli mintát jelez. 

Ezzel szemben az ellenzéki pártokhoz kapcsolódó oldalakon, beleértve a Tisza Párt oldalait is, nem figyelhető meg hasonló jelenség. Ugyanazon a platformon és ugyanazon időszak alatt a hozzászólások láthatósága tehát jelentős eltérést mutat.

4. fő megállapítás: Ugyanaz a hatótávolság, alapvetően eltérő eredmények

Annak ellenére, hogy Magyar Péter és Orbán Viktor videóinak elérése szinte azonos volt (kb. 2,02 millió, illetve 1,95 millió megtekintés), Magyar több mint háromszor akkora interakciót generált (kb. 825 000 szemben 267 000-rel).

Ez azt jelenti, hogy Magyar nézőinek ~40,9%-a váltott interakcióra, míg Orbán nézőinek ~13,7%-a.

Ezen adatok kontextusba helyezése érdekében: a politikai tartalmak interakciós aránya – még kampányidőszakokban is – általában viszonylag szűk tartományon belül mozog, és ilyen nagyságrendű különbségek ritkák az ugyanazon nemzeti kontextusban és időkereten belül működő szereplők között. Noha a tartalom minősége, hangvétele és a közönség mozgósítása befolyásolhatja az interakciós szintet, ezek a tényezők önmagukban általában nem eredményeznek ilyen mértékű eltéréseket, ha az általános elérhetőség összehasonlítható marad. Ez arra utal, hogy további tényezők is hozzájárulhatnak a megfigyelt eltéréshez.

5. fő megállapítás: Az interakciós arány mint statisztikai kiugró érték

Magyar Péter interakciós aránya körülbelül 4,5%, szemben a Facebook általánosan elfogadott, körülbelül 0,15%-os referenciaértékével.

Háttér: Gyorsreagálási rendszer (RRS) és a digitális információs környezet

Az MCC Brussels megjegyzi, hogy az Európai Bizottság a magyar parlamenti választások előtt aktiválta a Gyorsreagálású Rendszert (RRS). Ez a mechanizmus, amelyet az EU dezinformációval kapcsolatos magatartási kódexe alapján fejlesztettek ki, és amely a digitális szolgáltatásokról szóló törvényhez (DSA) kapcsolódik – mindez a tágabb értelemben vett Democracy Shield projekt része –, lehetővé teszi az Európai Bizottság, a nem kormányzati szervezetek és a főbb technológiai platformok számára az online információs környezetben történő összehangolt, valós idejű beavatkozást.

Nyilvános jelentések szerint az Orbán Viktorhoz kapcsolódó tartalmak már korlátozások tárgyát képezték. Ugyanakkor az EU-hoz kapcsolódó és az EU által finanszírozott szervezetek hálózata vesz részt a moderálási és jelölési folyamatokban, ami kérdéseket vet fel a függetlenség és a semlegesség tekintetében. Ez a rendszer nemcsak kiszervezi a cenzúrát a civil szervezeteknek, hanem a platformok saját maguk általi megelőző cenzúrázásához is vezet.

A közelmúltbeli európai választások, például a romániai választások tapasztalatai arra utalnak, hogy az ilyen rendszerek korlátozott átláthatósággal működhetnek, anélkül, hogy átfogó nyilvános nyilvántartás lenne a jelzett vagy eltávolított tartalmakról, illetve a felelős szereplőkről. Az e mechanizmusok alkalmazásával kapcsolatos nyilvánosságra hozatali kérelmeket több esetben sem teljesítették.

Richard Schenk, az MCC Brüsszel kutatója, a DIO kezdeményezés vezetője így nyilatkozott: „A magyar választók egyre inkább ki vannak téve az egyre fokozódó uniós szabályozási beavatkozásoknak, mint például a Gyorsreagálású Rendszernek. Megérdemlik a bizalmat és az átláthatóságot, nem pedig a politikai diskurzus felülről irányított, paternalista felügyeletét. A nagyobb átláthatóság helyett azonban egyre nagyobb átláthatatlanságot tapasztalunk, ahol a jelöltek látszólag azonos megjelenése szisztematikusan eltérő eredményeket hoz.”

Az adatok jelentős eltéréseket jeleznek a várt platformviselkedéstől Magyar Péter és Orbán Viktor esetében. Bár lehetséges, hogy organikus tényezők, például a tartalom dinamikája, a közönség viselkedése vagy a kampányhatások hozzájárulnak ezekhez a különbségekhez, a platformon belüli strukturális aszimmetriák jelenléte miatt elengedhetetlen, hogy a Meta átláthatóan tisztázza ezeket a mintákat.

Ezeknek a politikáknak az európai végrehajtásáért végső soron a Meta felső vezetése felel, beleértve Oskar Braszczyńskit is, aki a vállalat közpolitikáját és az uniós intézményekkel való szabályozási együttműködést felügyeli. Braszczyński Facebook-profilja joggal vet fel kérdéseket politikai semlegességét illetően. 

Bár ezek a minták nem jelentenek közvetlen bizonyítékot algoritmikus kedvezményezésre vagy külső befolyásra, a tágabb szabályozási és működési kontextussal együtt olyan dinamikára utalnak, amely alaposabb vizsgálatot és elszámoltathatóságot igényel mind a platform, mind a szabályozó hatóságok részéről.

Nyitókép: Unsplash/Solen Feyissa