Már el is indult Izrael szivatása: szankciókat követel Brüsszel

Az Euractiv beszámolója szerint Izrael lépései miatt több uniós külügyminiszter is határozottabb fellépést sürgetett a luxembourgi tanácskozáson. A vita középpontjában az áll, hogy az Európai Unió miként reagáljon az izraeli katonai műveletekre és a palesztinokkal kapcsolatos intézkedésekre. A spanyol külügyminiszter, José Manuel Albares a leghangosabb bírálók közé tartozott, és arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió saját hitelességét kockáztatja, ha nem tesz konkrét lépéseket. Szavai szerint:

Albares azt is hangsúlyozta, hogy az Uniónak ugyanazokat az elveket kell alkalmaznia Izraellel szemben, mint más konfliktusok esetében. Úgy fogalmazott, ugyanazt kell mondani Izraelnek, mint amit Oroszországnak mondanak Ukrajna kapcsán, illetve más helyzetekben is. A belga külügyminiszter, Maxime Prévot szintén kemény kritikát fogalmazott meg. Az izraeli fellépést „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte, és úgy fogalmazott: 

Ugyanakkor kitért arra is, hogy a Hezbollah szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel szerinte a szervezet egy olyan háborúba sodorta Libanont, amelyet az nem akart.

Izrael és a szankciók kérdése

Az ír külügyminiszter, Helen McEntee további konkrét lépések lehetőségét vetette fel. Indoklásában az izraeli intézkedések közül kiemelte a palesztinokra vonatkozó halálbüntetést, a Gázába irányuló segélyek korlátozását, valamint a ciszjordániai telepépítések bővítését. Ezek alapján szerinte indokolt lehet az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felfüggesztése is. McEntee ugyanakkor jelezte, hogy egyelőre nem biztos a gyors megállapodás: 

A német külügyminiszter, Johann Wadephul ezzel szemben óvatosabb álláspontot képviselt. Véleménye szerint sem a társulási megállapodás felfüggesztése, sem az egyedi szankciók bevezetése nem lenne megfelelő lépés. Hangsúlyozta, hogy a kétállami megoldás elérését továbbra is kritikus, de konstruktív párbeszéddel kell támogatni.

Politikai fordulat nyithat új utat

A vita hátterében a magyar politikai helyzet változása is fontos szerepet játszik. Orbán Viktor korábban blokkolta az Izraellel szembeni szankciókat, azonban a kormányváltás lehetősége miatt Brüsszelben ismét napirendre kerülhet a kérdés.

Diplomáciai források szerint ez utóbbi csak akkor lehet reális, ha olyan meghatározó országok, mint Németország vagy Olaszország is támogatják a lépést. Mindeközben az uniós vezetők egy része már arra számít, hogy a magyar politikai változások más ügyekben is áttörést hozhatnak, például az Oroszországgal szembeni szankciók vagy az Ukrajnának szánt hitelcsomag ügyében.

Az viszont világosan látszik, hogy az ügy már nem csupán retorikai szinten létezik Brüsszelben, hanem egyre inkább a tényleges intézkedések irányába tolódik.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP